ingatlan1.hu

Az ingatlan1.hu oldalon a hirdetés feladás magánszemélyek, ingatlanközvetítők részére egyaránt DÍJMENTES!

Osztatlan közös tulajdonban lévő üzlethelyiség bérbeadása

utolsó módosítás: 2011. augusztus 01. hétfő - (16:13)

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban (nem társasház)3 tulajdonos lakik 3 lakásban, ahol az egyikből (20-30 évvel ezelőtt) leválasztottak egy részt üzlethelyiségnek. A tulajdonosok között használati, megosztási megállapodás nincs. Eddig az üzlethelyiséget kizárólag az hasznosította, akinek a lakásából az le lett választva.
1. Jogos-e ez így?
2. Igényt tarthat-e a másik két tulaj. a bérbeadásra, vagy az abból származó jövedelemre a tul.hányadok arányában?
3. Bérbeadás esetén kell-e a másik két tulajtól hozzájárulási, vagy lemondási nyilatkozat?
4. A válaszokkal kapcsolatban milyen ingatlan jogszabályra, vagy törvényre tudnék hivatkozni?
Válaszukat előre is köszönöm.
Kérdést feltette: Ibolya

Kedves Ibolya!

A kérdés felettébb összetett és rendkívül sok irányból megközelíthető. Az alábbiakban egy lehetséges megközelítést próbálunk vázolni, melyet az általunk nem ismert tényezők és körülmények nagyban befolyásolhatnak.

Mint arra Ön is hivatkozik, valóban egy használati megállapodás írásba foglalása sok esetben segítséget nyújthat, de annak hiányában is létezik megoldás. Ilyen esetben – többek között – a Ptk. általános előírásai, köztük a közös tulajdonra (139-148. §) és a szerződések létrejöttére és alakjára vonatkozó szabályok (211-218. §) érvényesülnek.

Az egyes szerződések – ha jogszabály másként nem rendelkezik (pl. írásbeli alakot kíván meg) – szóban, írásban és ráutaló magatartással is létrejöhetnek. Figyelemmel arra, hogy a használati megállapodás tekintetében a jogszabály nem követel írásbeli formát, így az álláspontunk szerint szóban, illetve ráutaló magatartással is létrejöhetett. Ennek megfelelően – az ügy egyéb részleteinek ismerete nélkül – valószínűnek mutatkozik, hogy a használati megállapodás – függetlenül attól, hogy azt nem foglalták írásba – ez eddigi szokások, szóbeli megállapodások és az évek óta fennálló helyzetet alapul véve létezik a tulajdonostársak között.

A következő kérdés, hogy vajon miként és mivel bizonyítható a használati megállapodás tartalma? Pontosan mire terjed ki? Erre vonatkozóan a legkülönbözőbb bizonyítékok felhasználhatóak (pl. tanú, e-mail, egyéb okirat).

Amennyiben annak ellenkezőjét nem sikerül bizonyítani, úgy a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó általános szabályai érvényesülnek, melyek szerint a tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdon birtoklására, hasznosítására és terheinek viselésére tulajdoni hányaduk arányában jogosultak, illetve kötelezettek. Valamennyi tulajdonos joga kiterjed az egész dologra (mivel osztatlan), azonban csak az őt megillető eszmei hányad erejéig, a többi tulajdonostárs jogainak sérelme nélkül (mivel közös).

Feltételezve, hogy az egyes külön elhatárolt ingatlanok mérete, elhelyezkedése tekintetében a tulajdonostársak között nincsen vita, illetve az pontosan bizonyítható (miután 20-30 éves távlatokat említett, ezért vélhetően ez így van), ezért úgy véljük, hogy a szóban, illetve ráutaló magatartással létrejött használati megállapodástól, illetve annak bizonyítható tartalmától függően az egyes ingatlanrészek használata sem kifogásolható alappal, illetve nem tűnik jogosnak az adott ingatlanrész hasznosításából befolyó összeg követelése.

Az, hogy bérbeadás esetén kell-e a másik két tulajdonos hozzájárulási, vagy lemondási nyilatkozata ugyancsak a használati megállapodás igazolható tartalmától függ, de ha e körben nem tudnak részleteket bizonyítani, akkor az általános szabályok érvényesülnek, melyek szerint a tulajdonostársak a birtoklás, használat, hasznosítás és a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kérdésekben (pl. karbantartás, takarítás) szótöbbséggel határoznak. Megjegyezzük, hogy amennyiben a bérbeadás ugyancsak huzamosabb ideje történik és az ellen a tulajdonostársak közül senki sem tiltakozott, vagy ráutaló magatartásukkal kifejezetten elfogadták a fennálló állapotokat, úgy e körben sem tűnik megalapozottnak a többi tulajdonostárs igénye, hiszen írásbeli határozatot e körben sem követel meg a jogszabály.

A fentiekben írt hivatkozások elsődlegesen a Ptk. szabályain alapulnak.

Település:


Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Keresés

Partnereink