ingatlan1.hu

Az ingatlan1.hu oldalon a hirdetés feladás magánszemélyek, ingatlanközvetítők részére egyaránt DÍJMENTES!

Kedvezményes végtörlesztés: Foglaljuk össze a legfontosabb kérdéseket

utolsó módosítás: 2011. október 04. kedd - (14:40)

Az Országgyűlés a nyár folyamán elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényt (Rögzített árfolyam tv.), majd a devizahitelek kordában tartására kidolgozott szabálycsomag következő egységeként 2011. szeptember 29. napján hatályba lépett az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény is (Végtörlesztési tv.).

Az elmúlt hónapok a devizában nyújtott és forintban törlesztett (deviza alapú) kölcsönök kezelhetetlen torzulásáról, az árfolyamok elszabadulásáról, a sokak számára fizethetetlen törlesztő részletekről szóló, mielőbbi intézkedést sürgető hírektől voltak hangosak. A törvények megalkotását kísérő parázs viták (pl. a végtörlesztéshez kapcsolódó adószabályokat illetően) alighanem az alkalmazásuk során is fellángolnak majd. A piac szereplői, a hiteladósok, a pénzügyi intézmények, az Európai Unió illetékes szervei más-más oldalról ragadják meg a még friss rendelkezéseket, és ez feltehetően temérdek értelmezési kérdést szül majd az érintettekben.

Az alábbiakban néhány olyan kérdést próbálunk megválaszolni, mellyel mind gyakrabban fordulnak hozzánk az eligazodni vágyók, és amelyek tapasztalataink szerint nem mindenki számára egészen világosak.


Hitelkalkulator | Mekkora havi részletekkel számolhatok?

(válasszon)
Ft
(válasszon)

A szabályozás újdonsága, az érintettek szerepe, teendői

Mindenekelőtt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az újonnan bevezetett jogintézmény a piac valamennyi szereplője számára az újdonság erejével hatott, így az alábbiakban elsősorban az általánosan felmerülő kérdésekre kívánunk válaszolni. Nem célunk, hogy bármely érintettel, így akár a pénzügyi intézményekkel szemben kritikát fogalmazzunk meg. Minden érintettnek javasoljuk, hogy problémáikat a lehető legtöbb megértéssel közöljék, illetve kezeljék és ha módjukban áll, akkor kérdéseiket, tapasztalataikat a megfelelő fórumon és formában osszák meg! Kétségtelen, hogy a szabályok a pénzintézetek számára is újak és nekik is alkalmazkodniuk kell, így időbe telik a megfelelő gyakorlat kialakítása. Figyelemmel azonban a szabályok kiforratlanságára és a jogi szabályozás hiányosságaira azt is fontosnak tartjuk, hogy a pénzügyi intézmények is fokozott rugalmasságot és odafigyelést tanúsítsanak, hiszen a határidők rövidsége a szokásosnál gyorsabb reakciót kíván meg amellett, hogy az egységes gyakorlat kialakítását a jogalkotó – észlelve a hiányosságokat – további gyors jogszabály módosításokkal segítheti elő.

Mi az a végtörlesztés?

A végtörlesztés általánosságban és némileg leegyszerűsítve a kölcsönszerződésben vállalt valamennyi adóst terhelő kötelezettség egyidejű teljesítését jelenti. A jelen esetben kicsit szűkebb a végtörlesztés fogalmának értelmezése, így az alatt a devizában nyújtott és forintban törlesztett (deviza alapú), a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy az ún. garantált hitelrészre vállalt állami készfizető kezesség fedezetével kötött kölcsönszerződés alapján, rögzített forint árfolyamon teljesített teljes előtörlesztés értendő. Alapvetően arról van tehát szó, hogy a piaci árfolyamtól függő havi törlesztés helyett – a törvényi feltételek fennállása esetén – egy szuszra, rögzített árfolyamon fizethető vissza a deviza alapú hitel teljes összege.

Csak az ingatlanokra vagy a gépjárművekre felvett kölcsönök, esetleg a szabad felhasználású hitelek tekintetében is irányadóak az új szabályok?

A törvény fő célja az otthonvédelem, a lakások kényszerértékesítésének, az ingatlanpiac recessziójának visszaszorítása. A végtörlesztésre való jogosultság szempontjából az a döntő, hogy lakóingatlan-e a deviza alapú hitel fedezete, veszélybe kerülhet-e a hiteladós otthona, ha a devizaárfolyam kedvezőtlen alakulása esetén nem tud törleszteni. Ennek megfelelően, aki például gazdasági célú ingatlanra, telekingatlanra vagy éppen üzlethelyiségre jegyeztette be a pénzügyi intézmény zálogjogát, elesik a végtörlesztés lehetőségétől. Aki viszont lakóingatlanát terhelte meg deviza alapú kölcsön biztosítékaként pl. egy nagy értékű személygépkocsi vásárlásakor, végtörleszthet. [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 200/A. § (4); 200/B. § (1)]

A végtörlesztés lehetősége tehát nem a hitelcéltól függően nyílik meg, hanem az otthonvédelem és a terhelt ingatlan kényszerértékesítésének elkerülése az elsődleges jogalkotói szempont. Ha devizaalapú, például nagy értékű gépkocsi vagy egyéb termék vásárlására felvett hitelünk biztosítéka ingatlanon alapított zálogjog volt, a törvény lehetővé teszi a végtörlesztés igénylését.

Mely devizák esetében és milyen árfolyamon lehet élni az új lehetőséggel?

A Hpt. módosításával a törvény meghatározza deviza alapú hitelek végtörlesztésének forint árfolyamát. A végtörlesztés forint összegének meghatározásakor a pénzügyi intézmény svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmazhat. [Hpt. 200/B. § (1)]

A végtörlesztésre akkor van lehetőség, ha a deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam nem volt magasabb, mint a most rögzített árfolyam (ez pl. a svájci frank alapú hitelek esetén általában a 2009 előtt felvett hitelekre lehet igaz). Amennyiben tehát a jogszabályban meghatározott rögzített árfolyammal megegyező vagy annál magasabb volt a deviza alapú hitel folyósításkori árfolyama, nem végtörleszthető a hitel kedvezőbb feltételek mellett. [Hpt. 200. § (2) a)]

A folyósítás időpontja általában az a nap, amelyen a pénzügyi intézmény a kölcsön összegével vagy részösszegével az ügyfél hiteltartozását nyilvántartó számláját megterheli. Ha például új építésű ingatlan vásárlásakor szakaszosan történt meg a hitel folyósítása, akkor – a törvény szerint – a terhelés napján érvényes árfolyam dönt az adott deviza alapú hitel adott részének „végtörleszthetőségéről”. Egy konkrét eseten keresztül megvilágítva a következőről van szó. Az új építésű ingatlanoknál különösen jellemző, hogy a bank a teljes kölcsönösszeget több részletben (pl. készültségi állapot függvényében) folyósítja. Ilyenkor előfordulhat, hogy egyes részletek a rögzített árfolyam alatti, míg mások a rögzített árfolyam fölötti árfolyam figyelembe vételével kerültek folyósításra. A jogszabály sajnos nem ad megfelelő választ a kérdésre, így várhatóan a gyakorlat és a piac szolgál megoldással. Jelenleg találkozhatunk olyan pénzügyi intézményekkel is, amelyek ilyen esetben nem engedélyezik a végtörlesztést. Véleményünk szerint ez nem összeegyeztethető a jogszabály céljával, így helyesebbnek, illetve megalapozottabbnak véljük azon banki gyakorlatot, amely vagy súlyozott átlagot számít, vagy a teljes összegre a rögzített árfolyamon engedélyezi a végtörlesztést, esetleg az egyes részletek folyósítása idején figyelembe vett árfolyamtól függően a teljes kölcsönösszeget megosztja, és a rögzített árfolyam alatt utalt összeg tekintetében a rögzített árfolyamon való előtörlesztést biztosítja, míg a többi részlet tekintetében az általános előírások szerint jár el, azaz nem a rögzített árfolyamon, de engedélyez a végtörlesztést.

Kik élhetnek a végtörlesztés lehetőségével?

A végtörlesztés lehetőségével azok a természetes személyek élhetnek, akik a hitelügylet tekintetében fogyasztónak minősültek, azaz a kölcsönszerződést az önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységükön kívül eső célra (pl. saját lakhatás biztosítására vásárolt ingatlan) kötötték a pénzügyi intézménnyel. Jogi személy (pl. kft., önkormányzat), jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (pl. betéti társaság) és egyéni vállalkozó tehát nem jogosult végtörlesztésre. [Hpt. 2. számú melléklet III. 4.]

Milyen további feltételeknek kell megfelelni a végtörlesztés lehetőségéhez?

A végtörlesztés elsősorban azoknak kíván lehetőséget nyújtani, akik még harcban állnak növekvő törlesztő részleteikkel, és annak érdekében, hogy mielőbb levegőhöz jussanak a devizaárfolyamok fojtásából, képesek, hajlandóak határozott és felelősségteljes lépéseket tenni.

A végtörlesztéssel azok élhetnek, akiknek a kölcsönszerződését a pénzügyi intézmény 2011. június 30. napjáig nem mondta fel. [Hpt. 200. § (2) b)]

Akik úgy számoltak, hogy jobban járnak a végtörlesztéssel és elszánják magukat, a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentésüket 2011. december 30. napjáig nyújthatják be a kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére. Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a határidő nem az év utolsó napjáig tart, de ennek legfőbb oka, hogy december 31. napja már hétvégére esik. A határidő egyebekben jogvesztő jellegű, így senki ne kalkuláljon azzal, hogy majd utóbb igazolással élhet és korábban betervezett decemberi síelése vagy a szilveszteri előkészületek miatt ráér januárban intézkedni. A végtörlesztést – akár egy forint alapú, kiszámíthatóbb kölcsönből finanszírozva – az igénybejelentés napját követő 60. napig teljesíteni is kell. [Hpt. 200. § (2) c) és e)]

Ha a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevőnek ugyanúgy vállalnia és teljesítenie kell. Ez azt jelenti, hogy ha a hiteladós korábban élt is átmeneti fellélegzést nyújtó áthidaló kölcsönnel, vagy rögzített árfolyamon való törlesztéssel ettől még jogosult a végtörlesztésre, amennyiben az azokból eredő kötelezettségeit is egyszerre letudja. [Hpt. 200. § (2) d)]

A gyűjtőszámlahitel a Rögzített árfolyam tv.-ből ismert fogalom. Nagyon leegyszerűsítve: ha a hiteladós jogosult volt erre, és kérte, hogy a fenti rögzített árfolyamon törleszthesse deviza alapú hitelét, a rögzített és a piaci árfolyam különbözetét a pénzügyi intézmény forint alapú, ingatlan fedezetű gyűjtőszámlahitel formájában finanszírozta és tartotta nyilván. Ezt természetesen ugyanúgy vissza kell fizetni a végtörlesztés alkalmával.

A pénzügyi intézmény a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a fent meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, és köteles a hitelfelvevő által megjelölt, de legkésőbb az igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárását előkészíteni. A hitelfelvevő legkésőbb a szerződés lezárásával egyidejűleg köteles valamennyi végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének eleget tenni. Ennek megfelelően addig, amíg a pénzügyi intézmény késlekedik a szerződés lezárásával, a hiteladós fizetési kötelezettsége nem áll be. A törvény azonban az előteljesítést nem zárja ki. [Hpt. 200. § (2) d)]

Támaszthatnak-e további feltételeket a pénzügyi intézmények?

Úgy tűnik, hogy a pénzügyi intézmények nem szándékoznak feltartott kézzel beletörődni a változásokba, így egyre-másra hallhatunk kiegészítő feltételekről, értelmezési vitákról..Egy „hiteles” forrásunk például azzal fordult hozzánk, hogy amikor bejelentette végtörlesztési szándékát, ugyan kitöltötte a nyomtatványt, de végül meghátrált, mert a bank záradékként olyan nyilatkozatot is alá akart vele íratni, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisítené a végtörlesztés rögzített árfolyamát, akkor kötelezi magát az árfolyam-különbözet teljes összegének azonnali megfizetésére.

A PSZÁF gyors intézkedésének köszönhetően még 2011. 09. 30. napján megszületett a PSZÁF első végzése, melyben a Magyarországi Volksbank Zrt. által követett helytelen gyakorlatot alapul véve – az érdemben rendelkező határozat meghozataláig – megtiltotta a fentebb hivatkozottakat tartalmazó nyilatkozatok fogyasztókkal szembeni alkalmazását. A Volksbank által használt nyilatkozat a következőket tartalmazta:

„Kijelentem, hogy tudomással bírok a Hpt. fenti szakaszának alkotmányossági szempontból kifogásolható voltáról és vállalom, hogy a jogszabályhely alkotmányellenességének megállapítása esetén, mely annak alkalmazhatóságát visszamenőleges hatállyal kizárja, a tartozás fenti devizanemben fennálló összegének, a végtörlesztés napján a bank által a fenti devizára vonatkozóan jegyzett eladási – lakáscélú hitel esetén közép – árfolyam, és a Hpt. alapján kötelezően alkalmazott árfolyam különbségével megszorzott összegét forint devizanemben a Banknak haladéktalanul megfizetem. Jelen előtörlesztési kérelmem e különbözet megfizetésére is kiterjed. E tartozásomat kifejezetten elismerem azzal a felfüggesztő feltétellel, hogy Alkotmánybíróság fentieknek megfelelően döntést hoz. Tudomással bírok továbbá arról, hogy a fentiek nem érintik a Bankoknak azt a jogát, hogy a jogalkotással okozott kárként jelentkező fenti különbözet megtérítését a Bank a Magyar Állammal szemben közvetlenül érvényesítse, továbbá kötelezettséget vállalok, hogy egy ilyen esetleges eljárásban a Bankkal teljes körűen együttműködök, a kártérítés érvényesítése céljából.”

A PSZÁF döntése hivatkozik arra, hogy a pénzügyi szervezet által alkalmazott nyilatkozatminta alkalmas a fogyasztók ügyleti döntésének befolyásolására, alkalmazásával fennáll a veszélye annak, hogy a fogyasztókat eltérítheti a hitelintézeti törvényben foglalt, a fogyasztókat védő, a fix árfolyamú végtörlesztésre lehetőséget adó joguk gyakorlásától. A fogyasztók jogosultságát hátrányosan befolyásoló tájékoztatások, kereskedelmi gyakorlatok pedig veszélyeztethetik az érintettek jogi és gazdasági érdekeit.

Az ilyen és hasonló próbálkozások hallatán jó, ha tudjuk, hogy a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül – a Hpt. eltérő rendelkezése hiányában – nem módosítható. A tilalomba ütköző szerződésmódosítás semmis. [Hpt. 210/A. §]

Amennyiben a törlesztő részlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámításáról van szó – a Végtörlesztési törvénynek való megfelelőség érdekében szükséges szerződésmódosításokat a pénzügyi intézmény csak akkor eszközölheti egyoldalúan, ha a rendelkezések az ügyfél számára kedvező irányban változnak. A módosításról az ügyfeleket ekkor is tájékoztatni kell. [Hpt. 234/A. § (2)]

Aki jogsértést észlel vagy gyanít a pénzügyi intézmény részéről, egyéb lehetőségek mellett panasszal élhet. A panasz elutasítása esetén az ügyfél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. [Hpt. 215/B. §]

Mint az a fentiekből is világosan látszik a PSZÁF egyelőre komoly figyelmet fordít a jogszabályok, illetve az azokban megfogalmazott célok érvényesülésére, így korábbi álláspontunkat megerősítve mindenkit arra ösztönzünk, hogy felmerülő problémáit bátran jelezzék, hiszen a helyes gyakorlat kialakítása jelenleg is folyamatban van.

Éppen a kívánt gyakorlat elterjedése érdekében közölte a PSZÁF 8/2001. számú vezetői körlevelében ( “http://www.pszaf.hu/data/cms2317739/vezkorlev_8_2011.pdf” http://www.pszaf.hu/data/cms2317739/vezkorlev_8_2011.pdf) a pénzügyi intézmények felé azon elvárásait, melyek a jogszabályokban esetlegesen nem kerültek egyértelműen megfogalmazásra, ők mégis fokozott hangsúlyt fektetnek azok ellenőrzésére.

Mekkora plusz költségekkel járhat a végtörlesztés, milyen költségeket háríthatnak a pénzügyi intézmények az adósokra?

A pénzügyi intézmény a végtörlesztésért költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot nem számíthat fel az adós terhére [Hpt. 200/B. § (4)].

A végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsönre vonatkozó pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért nem kérhető díjazás. [Hpt. 200. § (5) d)]

A pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a THM részét is képező, és a kamattal „kéz-a-kézben” járó kezelési költséget. A törvény nem rendezi világosan, hogy a kezelési költségen túl mely költségek állnak közvetlen kapcsolatban a deviza forrás megszerzésével (ilyen lehet a hitelbírálati díj, értékbecslési díj, hitelközvetítői jutalék, stb.) erről tájékozódjanak alaposan a végtörlesztéssel érintett hitelt folyósító pénzügyi intézménynél, a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett!

Semmiképpen nem számolható fel azonban a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség. [Hpt. 210. § (5a)]

Megjegyezzük: a fenti rendelkezések nem zárják ki, hogy – a végtörlesztés egyébként sem csekély fizetési terhén felül – további fizetési kötelezettségek merüljenek fel, még ha azokat nem is közvetlenül a pénzügyi intézmény terheli az ügyfelekre (pl. ha valamilyen oknál fogva a közjegyzői okirat módosítása válik szükségessé, akkor a közjegyzői díj, bár végtörlesztésnél jó esetben nem jellemző a közjegyzői okirat módosításának szükségessége).

Figyelem! A pénzügyi intézmények a fenti rendelkezések alkalmazhatósága érdekében egyoldalúan módosíthatják az érintett adósokkal kötött kölcsönszerződések végtörlesztésre vonatkozó részét, illetve az üzletszabályzat és általános szerződési feltételek költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit. [Hpt. 234/F. §] A változásról mindig tájékoztatást kell adniuk, de az óvatosság és a figyelmesség fogyasztói oldalról sem árt!

Várhatóak-e további kiadások a végtörlesztéssel kapcsolatosan, kell-e illetéket fizetni, ki állja a földhivatali eljárás (jelzálogjog törlése) költségeit?

A Végtörlesztési törvény mentesíti a végtörlesztés fentiekben szabályozott lehetőségét igénybe vevőket a pénzügyi intézmények által elengedett követelések és az otthonvédelmi rendelkezések folytán a magánszemélyeknek nyújtott vagyoni előny, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása kapcsán őket terhelő ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség, illetve a személyi jövedelemadó alól. A kapcsolódó jogszabályok rendelkeznek a végtörlesztéssel megszűnő hitelezői biztosítékok törlésére, illetve az otthonvédelemmel kapcsolatos (pl. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára bejegyzésre kerülő vagyonkezelői-) jogok bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díj alóli mentességéről is.

Mit tehetünk akkor, ha a pénzügyi intézmények az előírások ellenére további feltételeket támasztanak?

Nyilvánvaló, hogy a végtörlesztéssel érintettek jó ideje kényszerhelyzetben vannak, de a megkönnyebbülés vágya és a határidő szűkössége miatti „most vagy soha!” hangulat ne sarkalljon senkit meggondolatlan, letisztázatlan kötelezettségvállalásra a pénzügyi intézményekkel szemben! Ügyeljenek arra, hogy döntési helyzetben mindig olyan utat válasszanak, amely nem fosztja meg Önöket a pénzügyi intézménnyel szembeni jogi fellépés lehetőségétől! Mérlegeljenek, és ha szükséges, akkor akár pénzügyi, jogi szakember segítségét is kérjék, akik az eset valamennyi körülményének ismeretében további javaslatokkal élhetnek!



Kedvezményes végtörlesztés: Foglaljuk össze a legfontosabb kérdéseket bejegyzéshez 18 hozzászólás

  • 1
    BÚS LÁSZLÓ
    2011. október 7. péntek | 15:35

    Kérdés:A hitelemet CHF ben kaptam és abban törlesztek. A Bank váltotta át 163 Ft/CHF áron amint a hitelt megkaptam: 2005 okt 5.-én.Mindig Magyarországon dolgoztam és mindig forintban kaptam fizetést.A Raiffeisen Banknál elutasítottak a végtörlesztési bejelentésemmel a fentiek miatt. Az árfolyamkockázat rám is ugyan úgy érvényes mint a forintban fizetőkre.Lehet ezzel bíróságra vagy Alkotmánybírósághoz fordulni? Köszönettel: Bús L

  • 2
    Ingatlan1.hu
    2011. október 8. szombat | 19:19

    Kedves László!
    A kedvezményes végtörlesztés devizahitelekre történő kiterjesztésével kapcsolatban 2 hét múlva várható törvénymódosítás Rogán Úr nyilatkozata alapján.

  • 3
    Róbert
    2011. október 8. szombat | 19:31

    Tisztelt ingatlan1.hu!

    A “Kedvezményes végtörlesztés: Foglaljuk össze a legfontosabb kérdéseket” című cikkel kapcsolatban lenne kérdésem.

    A szövegben a következő olvasható a szakaszos folyósítású hitellel (építési hitellel) kapcsolatban, ha az ügyfélnek az egyik hitelrészt már a 180-as árfolyam fölött folyósította a bank és emiatt nem engedélyezi a végtörlesztést:
    “Véleményünk szerint ez nem összeegyeztethető a jogszabály céljával, így helyesebbnek, illetve megalapozottabbnak véljük azon banki gyakorlatot, amely vagy súlyozott átlagot számít, vagy a teljes összegre a rögzített árfolyamon engedélyezi a végtörlesztést, esetleg […]”

    Én is úgy jártam, hogy az egyik (kisebb) részletet már a határ fölött kaptam meg és bár a teljes hitelt tekintve (súlyozott átlagban) gyakorlatilag 155Ft-os Frankhitelem van, nem vagyok jogosult a végtörlesztésre. A kérdésem tehát az, hogy ilyen esetben van-e bármi esélyem a bankkal szemben.
    Ha a fentebb idézett szövegrész valóban csak egy egyszerű “ajánlást” fogalmaz meg, ami jogilag nem kényszeríthető, akkor a pénzintézet természetesen nem fogja ezt a gyakorlatot követni és semmiképpen sem fog az ügyfele javára dönteni és engedélyezni a végtörlesztést.

    Válaszukat előre is köszönöm!Kérdést feltette: Róbert

  • 4
    Edina
    2011. október 11. kedd | 14:37

    A kérdésem az lenne, hogy ha nekem szabad felhasználású svájci frank alapú jelzálog hitelem van a lakásomra terhelve és élni szeretnék a végtörlesztéssel, nem kell adót és ajándékozási illetéket fizetnem a különbözet után? (Az első módozat alapján kellett volna.) A másik kérdésem, hogy a tőke tartozás kifizetésén felül még más költségek is felmerülhetnek a végtörlesztés alkalmával akkor is, ha ezt másik hitel felvétele nélkül tudom teljesíteni?

  • 5
    Dr.Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. október 14. péntek | 19:54

    Tisztelt Róbert!

    A jogszabály szövegének szó szerinti és szigorú értelmezése szerint csupán annyi állítható teljes bizonyossággal, hogy a végtörlesztésre akkor van lehetőség, ha a deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam nem volt magasabb, mint a 180 forintos rögzített svájci frank árfolyam.

    A folyósítás időpontja egyéb hitelviszonyoknál általában az a nap, amelyen a pénzügyi intézmény a kölcsön összegével vagy részösszegével az ügyfél hiteltartozását nyilvántartó számláját megterheli, de a végtörlesztés szabályozó törvény sajnos nem kellően egyértelmű ebben a kérdésben. Az új építésű ingatlanoknál különösen jellemző, hogy a bank az építési hitelösszeget több részletben (pl. készültségi állapot függvényében) folyósítja. Ilyenkor előfordulhat, hogy a pénzügyi intézmény egyes részleteket a rögzített árfolyam alatti, míg egy bizonyos hányadot a rögzített árfolyam fölötti árfolyam alapulvételével folyósított.

    A cikkben írtak – miután a jogszabály nem adott kellően pontos iránymutatást – ugyan csupán a véleményünket tükrözték, mégis azt gondoljuk, hogy álláspontunk a jogszabály szellemiségével, céljával összhangban volt.

    A PSZÁF szóvivője által közzétett értelmezés szerint a helyes eljárás az, ha a szakaszonként folyósított kölcsönökből álló hitelösszeget egységként kezelik, és az egyes ütemek folyósítási összegét, valamint az árfolyamok súlyozott átlagát figyelembe vevő képlettel állapítják meg a végtörlesztés lehetőségénél döntő árfolyamot.

    Mint utóbb kiderült, álláspontunk helyesnek bizonyult, hiszen az eltelt pár napban jelentős előrelépés történt, így az Országgyűlés 2011. 10. 10. napján este elfogadta azon törvénymódosítást, mely várakozásainknak megfelelően a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagának figyelembevételét írja elő a pénzügyi intézmények számára. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, így akkortól nézve kötelező a pénzügyi intézményekre nézve is.

    Üdvözlettel:
    Dr. Csurgay Ügyvédi Iroda
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 6
    Tóth Béláné
    2011. október 15. szombat | 18:29

    Tisztelt Ügyvéd úr!
    Benyújtottuk a bank felé a végtörlesztésre irányuló kérelmünket.
    Sajnos a hitel egy pici részét a bank már átadta behajtásra behajtó cég felé. A hitel fedezete a családi ház, amelyre a bank annak idején a jelzálogot bejegyeztette. Pontosan nem tudjuk hogy mikor, de várható, hogy a bírósági végrehajtó is megjelenik az árverezés miatt. Kérdésem az, hogy a bank a hozzá benyújtott végtörlesztési kérelmemre 60 napig az árverezést és a behajtást felfüggeszti-e?

    Tisztelettel

    Tóth Béláné

  • 7
    Rita
    2011. október 24. hétfő | 19:07

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    Az én esetemben is svájci frankos hitelről van szó, mely életbiztosítással volt kombinálva. Bejelentettem a banknál, hogy vissza szeretném fizetni a hitelt, amire jogosult is voltam. Az első dolog amivel nem értettem egyett, hogy a bank azt mondta, hogy először vissza kell fizetnem a hitelt és az életbiztosítást csak utána tudom megszüntetni – rendben ezt még elfogadtam. Lefizettem a hitel 2011.10.10-én. Hívtam a bank biztosítási részét, hogy akkor szeretném megszüntetni a biztosítást. Mondták, hogy csak akkor tudom, ha kiadja a bank a törlési engedélyt. Két alkalommal hívtam a bankot, hogy mikor kapom meg a válasz mindig az volt, hogy majd a jövő héten. Az lenne a kérdésem, hogy meddig húzhatja a bank a törlési engedély kiadását, illetve jogos volt-e, hogy az életbiztosítást nem fordíthattam a hitel visszafizetésére. Köszönettel: Rita

  • 8
    József
    2011. október 25. kedd | 14:22

    Az FHB Bank. a végtörlesztés bejelentésekor szerződésmódosításhoz ismét közjegyzői díjat írt elő. Jogos ez a követelés?

  • 9
    Dr. Csurgay Ügyvédi iroda
    2011. október 28. péntek | 08:52

    Kedves Rita!
    Minden az aláírt, lakáshitellel kombinált életbiztosítás tárgyában kötött szerződés teljes előtörlesztésre vonatkozó rendelkezésein múlik. Ha ez kizárta azt, hogy az életbiztosítás keretében befizetett összeg átcsoportosítható legyen a lakáshitel előtörlesztésére, akkor a bank eljárása jogosnak tűnik.
    Ha a lejárati idő előtt felmondja az életbiztosítási szerződést, számolnia kell azzal, hogy – szintén a vonatkozó szerződés rendelkezései szerint – csupán a befizetett összeg egy részét kapja majd vissza!
    A bank a törlési engedély kiadását elvben nem halogathatja, azt az Ön vele szemben fennálló kötelezettségeinek megszűnésekor haladéktalanul ki kell adnia.

    Tisztelettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 10
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. október 28. péntek | 08:55

    Kedves József!
    A törvény csupán azt sorolja fel, hogy mely díjak és költségek azok, amelyek semmiképpen nem számolhatók fel azonban a fogyasztó számára devizában. Ezek a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díjak és költségek. [Hpt. 210. § (5a)]

    A fenti rendelkezések nem zárják ki, hogy – a végtörlesztés egyébként sem csekély fizetési terhén felül – további fizetési kötelezettségek merüljenek fel, még ha azokat nem is közvetlenül a pénzügyi intézmény terheli az ügyfelekre. Ilyen lehet a közjegyzői díj is, ha valamilyen oknál fogva a közjegyzői okirat módosítása válik szükségessé. Kérdés, hogy végtörlesztés esetén miért szükséges a közjegyzői okirat módosítása? Ha ezt a bank meg tudja indokolni, vagy ez Önnek az eset összes körülményének ismeretében világos, a közjegyzői díj jogos.

    Tisztelettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 11
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. október 28. péntek | 08:56

    Tisztelt Tóth Béláné!

    Amennyiben a bank 2011. június 30. napjáig nem mondta fel a hitelszerződést, és az egyéb törvényi feltételek fennállnak, kezdeményezhető a végtörlesztés a pénzügyi intézménynél. A végtörlesztéssel megszűnne a hitelnek az a része is, amely miatt a bank a bírósági végrehajtást megindította.

    A végrehajtást felfüggesztését elsősorban a bank kérheti, amennyiben a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti. [Vht. 48. § (1)]

    A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal. [Vht. 48. § (3)]

    Ha a bank elutasítja a végrehajts felfüggesztését kérő indítványát, célszerű tehát a bírósághoz fordulni, előadva a jelen ügy valamennyi körülményét, bízva abban, hogy ha a bank nem is, de a bíróság értékeli a hitel teljes előtörlesztésére irányuló igyekezetüket.

    Tisztelettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 12
    Ivett
    2011. november 4. péntek | 12:57

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    Svájci frankban nyilvántartott fészekrakó lakáshitelem van. Amikor 2006-ban beadtam a hitelkérelmemet az egyik nagy banknál, ám senki nem nyújtott felvilágosítást az általam felvenni kívánt hitel buktatóiról, sőt, alapvetően semmiről. Kész tény volt, hogy egy fajta hitel lehetőséggel élhetek. Aki csinált már ilyet tapasztalhatta, hogy a banki ügyintézők azt sem tudják hol áll a fejük, futószalagszerűen intézik a dolgokat, tényeket közölnek, melyre gondolkodási idő nélkül azonnal reagálni kell, már ha az ember lakáshoz akar jutni.
    A hitelem elbírálását követően menni kellett a közjegyzőhöz, ahol elém toltak egy sokoldalas határozatot, melyet azonnal alá kellett írni, no meg más választása az embernek ekkor már nincs is.
    Utólag olvastam át tüzetesen a közjegyzői határozatot, melyben konkrétan szerepel, hogy a hitelem svájci frankban nyilvántartott (tehát deviza mozgásról szó sem volt, csak adminisztrációról, matematikai, számítási műveletről), illetve a határozat végén nyilatkoztattak arról, hogy az árfolyam ingadozás kockázatát én vállalom. Na ez a kész átverés! Milyen kockázatról beszélünk?? A bank nem vett frankot, nem abban folyósított, én is forintban fizetek, így akkor sem lenne vesztesége, ha ugyanazon az árfolyamon törlesztenék, amiben felvettem a hitelt. Ha gyengül a forint, akkor az a banknak nyereség, vagyis uzsora!!!!
    A kérdésem a következő: van-e esélyem megnyerni egy esetleges bank ellen indított pert ezek alapján?????
    Válaszukat előre is köszönöm!!

  • 13
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. november 9. szerda | 14:51

    Tisztelt Ivett!
    A hitelügyletben adós és a hitelező közötti kétoldalú megállapodásról van szó, ahol a gyakorlatban nyilván a bankok diktálják a feltételeket, némiképp tudatában ugyan a kölcsönre rászoruló kiszolgáltatott helyzetének, de legtöbbször azért a jogszabályok szabta kereteken belül. A számtalan nyilatkozat, tájékoztatás aláírása a szerződéskötés során a hitelintézet felelősségének korlátozásán túl azt a célt is szolgálja, hogy az ügyfél a jogügylet minden sajátosságáról és kockázatáról tudomást szerezzen. Az, hogy az ügyfél a rendelkezésére álló idő alatt nem vagy nem kellő alapossággal tanulmányozza át a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, aligha róható fel a banknak.

    A polgári jog a következők szerint értelmezi az uzsora fogalmát. Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). [Ptk. 202. §]

    Azt, hogy mi minősül a „másik fél helyzetétnek kihasználásának”, illetve a „feltűnően aránytalan előnynek”, azt a bírói gyakorlat esetről-esetre, az adott ügy valamennyi körülményének figyelembevételével alakítja ki, így az ügy részleteinek ismeretében sem feltétlenül „jósolható” meg egy peres ügy jogerős kimenetele.

    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 14
    Éva
    2011. november 11. péntek | 09:30

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    CHF alapú Szabadfelhasználásu jelzáloghitelt vettem fel, ahol a fedezet a lakóingatlan volt. Szeretném visszafizetni a teljes összeget. Az lenne a kérdésem, hogy a Földhivatali ügyintézés ( a jelzálog törlése) költségmentes lesz-e, vagy itt már fizetni kell valamilyen díjat?
    Köszönöm szépen a választ.

  • 15
    Berek Erika
    2011. november 16. szerda | 17:40

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    A végtörlesztés megtörténte után mennyi időn belül köteles a bank a törlési engedélyt kiadni? Ha életbiztosítással egybekötött végtörlesztés történt akkor a bank köteles annyi eredeti példányt küldeni, hogy a biztosítónak és a Földhivatalnak is és természetesen nekem is legyen eredeti példányom?

    Várom megtisztelő válaszát: Erika

  • 16
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. november 19. szombat | 09:34

    Tisztelt Éva!

    Sajnos csak a lakáscélú hitelből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás részesül tárgyi díjmentességben.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 17
    Peggy
    2011. november 22. kedd | 14:36

    T. Jogi Szakértő!
    Sajnos hiába is olvastam a korábbi kérdésekre adott választ a Volskbank elutasítása után a Pszáf-nak is írtam , amire a válasz:
    “Tájékoztatom,hogy a devizában folyósított hitelek egyenlőre nem szerepelnek a kedvezményezett hitelek között”
    Önöknek továbbra is az a véleményük, hogy van lehetőségem a végtörlesztésre?
    Köszönettel,
    Peggy

  • 18
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. november 24. csütörtök | 14:04

    Kedves Erika!

    A hitelfelvevő, ha eleget tesz a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének – követelheti a lakóingatlanát terhelő zálogjogról való lemondást a zálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménytől.

    A zálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény a lemondást tartalmazó jognyilatkozatát az erre irányuló követelés érvényesítése esetén a végtörlesztés teljesítésének igazolását követő 8 napon belül köteles kiadni.

    A bank részéről feltehetőleg nem okoz nehézséget több eredeti példány kiállítása, amennyiben mégis, javasoljuk, hogy készíttessen szükséges számú közjegyzői másolatot (ennek díja általában 5-600,- Ft/oldal) a törlési engedélyről.

    Üdvözlettel:

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

Keresés

Partnereink