ingatlan1.hu

Az ingatlan1.hu oldalon a hirdetés feladás magánszemélyek, ingatlanközvetítők részére egyaránt DÍJMENTES!

Adó és illetékfizetési kötelezettség lakóingatlan átruházása illetve pénz gyermek számára történő ajándékozása után

utolsó módosítás: 2011. augusztus 04. csütörtök - (20:26)

Tisztelt Ügyvéd úr!

A feleségemmel 2003 áprilisában vásároltunk egy lakást, de miután a fiunk elköltözik tőlünk, így most a lakást értékesíteni szeretnénk. A vételárból a fiunkat is szeretnénk támogatni, így arra gondoltuk, hogy az összeg egy részét neki adjuk, lakásvásárlási célra. Kell az értékesítés vagy a pénz átadása után adót, esetleg illetéket fizetnünk? Köszönettel, Ildikó, Budapest

Kedves Ildikó!

Kérdése alapvetően négy részre bontható:
Kell-e jelen esetben adót fizetni a lakásingatlan átruházása, eladása után?
Kell-e jelen esetben illetéket fizetni a lakásingatlan átruházása, eladása után?
Kell-e jelen esetben adót fizetni a pénz gyermek részére történő átruházása után?
Kell-e jelen esetben illetéket fizetni a pénz gyermek részére történő átruházása után?

A fizetendő adó tekintetében – magánszemélyek esetében – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), míg az illeték vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) ad támpontot.

Kell-e jelen esetben adót fizetni a lakásingatlan átruházása, eladása után?

Ingatlan átruházása esetén a megszerzett jövedelem után kell adót fizetni, mely összeget különböző körülmények és tényezők módosíthatnak. Ilyen módosító tényező például a megszerzésre fordított összeg, illetve az értéknövelő beruházások összege vagy a szerzés időpontja.
Lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet átruházása esetén a jövedelem a korrigáló tényezőkkel kiszámított összeg (számított összeg)
1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
Figyelemmel arra, hogy jelen esetben a lakás vásárlása 5 évnél régebben történt, így adót nem kell fizetnie.

Kell-e jelen esetben illetéket fizetni a lakásingatlan átruházása, eladása után?

Illetéket a lakástulajdon szerzése után kell fizetni, így az Önök által eladni kívánt lakás után illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

Kell-e jelen esetben adót fizetni a pénz gyermek részére történő átruházása után?

A pénz átadásával bevétel vagy jövedelem Önöknél nem keletkezik, vagyonszerzés nem történik, így Önöknek nem keletkezik sem adó- sem illetékfizetési kötelezettségük. A gyermeknél jelentkezik bevétel, amely azonban az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.2. bekezdése alapján adómentes [„Adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték;”]

Kell-e jelen esetben illetéket fizetni a pénz gyermek részére történő átruházása után?

Az Itv. szerint ingó, ingatlan, valamint vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgyát képezi, ennek megfelelően azok után főszabály szerint illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Ingóságok ajándékozása esetén csupán akkor vonatkoznak rájuk az illetékfizetési szabályok, ha az ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja. Az ajándékozást – néhány kivételtől eltekintve – az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

Az Itv. azon esetköröket is megjelöli, amelyek mentességet biztosítanak az ajándékozási illeték alól. Ezen esetek egyike [17. § (1) p)] az egyenes ági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) általi szerzés.

Az előbbieknek megfelelően tehát ha az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, illetve annak egy részét a gyermeküknek adják, akkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

Megjegyzés

Tekintettel arra, hogy az eset egyéb részletei nem ismertek számunkra, így tájékoztatásunk általános jellegű, de a részletektől függően egyéb lehetőségek is rendelkezésükre állhatnak. Megfelelő megoldás lehet adott esetben az is, ha közvetlenül Önök fizetik meg a vételárat vagy az ingatlant – a gyermek életkorától is függően (bár miután jelen esetben elköltözik, ezért jó eséllyel elmúlt tizennyolc éves) – a saját nevükre vásárolják (később illetékmentesen átíratható az ő nevére)… stb.

Település: ,


Adó és illetékfizetési kötelezettség lakóingatlan átruházása illetve pénz gyermek számára történő ajándékozása után bejegyzéshez 6 hozzászólás

  • 1
    Dax Ildikó
    2011. október 25. kedd | 12:18

    Tisztelt Ügyvéd Úr!
    Az a kérdésem, hogy az ingatlanomat hogyan ajándékozhatom 2 kiskorú gyermekemnek. Van-e valamilyen fizetési kötelezettségem vagy a gyermekeimnek kell-e valamilyen illetéket, adót fizetniük?
    Az ingatlan kb. 10 éve van a tulajdonomban és értéke kb. 10 M Ft.
    Köszönettel: Ildikó

  • 2
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. október 25. kedd | 21:41

    Kedves Ildikó!

    Az ingatlan ajándékozása szerződéssel történhet, melyet írásba kell foglalni, sőt annak ügyvédi ellenjegyzése vagy közjegyzői okiratba foglalása is elengedhetetlen.

    Az adó kapcsán a fentiekben adott válaszunkat tudjuk ismételni, azaz:

    Ingatlan átruházása esetén a megszerzett jövedelem után kell adót fizetni, mely összeget különböző körülmények és tényezők módosíthatnak. Ilyen módosító tényező például a megszerzésre fordított összeg, illetve az értéknövelő beruházások összege vagy a szerzés időpontja.
    Lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet átruházása esetén a jövedelem a korrigáló tényezőkkel kiszámított összeg (számított összeg)
    1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
    2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
    3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
    4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
    5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
    Figyelemmel arra, hogy jelen esetben a lakás vásárlása 5 évnél régebben történt, így adót nem kell fizetnie.

    Illetéket ugyancsak nem kell fizetnie, tekintettel, arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) vonatkozó előírásai szerint az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék mentes az ajándékozási illeték alól, így ajándékozással történő átruházás esetén nem kell illetéket fizetnie. Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik, tehát szülő és gyermeke – mint jelen esetben – egyenesági rokonok.

    Amennyiben az ügylettel kapcsolatosan további kérdése merül fel, vagy arra vonatkozóan árajánlatot kér, akkor keresse irodánkat az alábbiakban is megadott elérhetőségeken!

    Üdvözlettel:

    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.
    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda@acsurgay.hu

  • 3
    Vadasné H Amdrea
    2012. március 25. vasárnap | 00:09

    Érdeklődni szeretnék,ajándékba kapott a lányom nagyobb pénzösszeget saját részére lakásvásárláshoz.A lakás használt illetékköteles de a pénz után kell adót illetve illetéket fizetni a lányomnak vagy a nagyapjának?
    Kérném a saját e-mail címemre a választ.köszönettel:Vadasné

  • 4
    Kun Klára
    2012. július 31. kedd | 20:40

    Tisztelt Cím!

    A következőkben leírt problémám megoldásához kérnék szépen segítséget.
    2006 szeptember 12.-én aláírt adásvételi szerződéssel, életem párjával házikót vettünk, mely ingatlan 1/2 tulajdonosa lettem, s mint első ház tulajdonos gondoltam illetékfizetési kötelezettségem keletkezett. Az adásvételt bonyolító ügyvéd minden vonatkozó dokumentumot a földhivatalnak, majd a tulajdon jog bejegyzését követően az APEH-nek eljuttatta. Az illetékről mégsem kaptam semmit, csak egy telefonos eligazítást érdeklődésemre, miszerint részletfizetést kérni arra lehet, amit az APEH hivatalos úton velem közöl, a rendszerben nem látják tulajdonlás nyomát, várjak. Vártam egészen a mai napig. Levelet kaptam ugyanis, hogy anno postázási hiba miatt nem az adásvételiben lejelentett új, és azóta is élő címemre postázták ki az illeték megfizetéséről szóló levelet. Megkaptam az eredetit, melyet 2007. februárjában kelteztek, és e fent jegyzett tényleírást és a csekket egy 2012.06.06. dátummal. Mi a teendő! Jól tudom-e, hogy jelen esetben fellebbezésnek helye van, mivel azzal, hogy benyújtottuk még 2006. szeptemberében az adásvételit és stb. amiben fel volt tüntetve a cím, én nem vétettem, illetve mert azóta az illeték kiszabási évtől számítva eltelt 5 év?

    Gyors válaszukban bízva, és azt előre is köszönve, üdvözlettel:
    Kun Klára

  • 5
    Nagy Anikó
    2013. március 16. szombat | 18:14

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    2011-ben ajándékozási szerződéssel két gyermekünk nevére írattuk az üzlet helységnek nyilvánított ingatlanunkat.Amennyiben eladásra kerül és nem vesznek belőle másik ingatlant mit kell fizetni, és mit kell akkor, ha vesznek belőle ?
    Válaszát köszönöm, üdvözlettel:
    Nagy Anikó

  • 6
    Ingatlan1.hu
    2013. március 23. szombat | 18:53

    Tisztelt Anikó!

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 62. §-a szerint az adó alapját képező jövedelem kiszámítása során az ingatlan átruházásból származó bevételből – egyebek mellett – le kell vonni a megszerzésre fordított összeget.

    A megszerzésre fordított összeg meghatározása során annak van jelentősége, hogy az ajándékozással történt szerzés során az adóhatóság kiszabott illetéket vagy sem.

    Miután illeték kiszabására – az egyenesági rokonság miatt – vélhetően jelen esetben nem került sor, ezért az átruházásból származó bevételét 75%-kal csökkentheti, és más költséget nem számolhat el vele szemben [Szja tv. 62. § (2) bek. gb) 1.]. Ebben az esetben valójában a 25% után kell 16% adót fizetni.

    A fizetendő adó mértékét egyéb körülmények is befolyásolhatják, így például az is, hogy a szerzés és az értékesítés között mennyi idő telik el.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

Keresés

Partnereink