ingatlan1.hu

Az ingatlan1.hu oldalon a hirdetés feladás magánszemélyek, ingatlanközvetítők részére egyaránt DÍJMENTES!

Ingatlan tulajdonjogának átruházása, azzal kapcsolatos költésgek

utolsó módosítás: 2011. szeptember 20. kedd - (20:40)

T.Csurgay Ügyvédi iroda!
Édesapámnak van egy háza, amire hitelt vettünk fel az Én nevemre,és a házra is költöttük.Van egy húgom, de évek óta csak Én támogatom
Édesapámat, és a hitelt is Énfizetem 95.000.-Ft/hó.
Édesapám nevemre akarja íratni a házat, lehet-e?
– az én nevemre írni apu haszonélvezetét
– a fiam /elmúlt 18 éves/ nevére írni apu és az én haszonélvezetemmel?
– a banktól kell-e beleegyezés a jelzálog miatt?
– esetleg eltartási szerződést kötni?
Melyik lenne a legolcsóbb? Mennyibe lennének az ügyvédi költségek?
Köszönettel
Kérdést feltette: Mariann

Tisztelt Mariann!

Az Ön által felvázolt egyikének sincs akadálya, így lehetőség van arra is, hogy az ingatlan az Ön vagy a fia tulajdonába kerüljön, illetve arra is, hogy a tulajdonjog átruházással egyidejűleg haszonélvezeti jogot alapítsanak akár az édesapja, akár az Ön javára. Azt, hogy melyik a legmegfelelőbb megoldás, csupán a részletek ismerete alapján tudjuk megmondani, de annyit mindenképpen célszerű megjegyezni, hogy az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék mentes az ajándékozási illeték alól, így ajándékozással történő átruházás esetén nem kell illetéket fizetnie. Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik, tehát szülő és gyermeke, illetve a nagyszülő és az unokája – mint jelen esetben – egyenesági rokonok.

Bár nem tudjuk, de feltételezzük, hogy a bank által bejegyezett jelzálogjoghoz elidegenítési és terhelési tilalom is tartozik. Amennyiben így van, úgy a bank hozzájárulására okvetlenül szükség lesz, illetve célszerű azt is tisztázniuk a bankkal, hogy az ingatlan tulajdonjogának változása mennyiben érinti a bankkal megkötött kölcsönszerződést? Vélhetően a banki szerződés módosítására is szükség lesz, mellyel kapcsolatosan további költségek (pl. közjegyzői díj) merülhetnek fel.

A fentieken túl a szokásosnak tekinthető költségekkel számolhat, tehát az ingatlan-nyilvántartási eljárási díjjal (általános mértéke 6.600 forint), a tulajdoni lap árával (pár ezer forint attól függően, hogy hiteles, nem hiteles, e-hiteles, stb.) és az ügyvédi munkadíjjal (ügyvédenként és az ügyek összetettségétől, illetve egyéb paramétereitől függően is változó, de általában az ingatlan értékéhez kötött és 0,5-1% körül mozog). Amennyiben ügyvédi irodánk áraira kíváncsi, kérem keressen meg bennünket közvetlenül az iroda@acsurgay.hu e-mail címen.

Település:


Ingatlan tulajdonjogának átruházása, azzal kapcsolatos költésgek bejegyzéshez 15 hozzászólás

  • 1
    Krisztian
    2012. április 26. csütörtök | 13:48

    T.Csurgay Ügyvédi iroda!
    Következőhelyzetben vagyok!
    Adott egy ingatlan amely a nagyszülőké volt de a nagypapa meghalt januárban, 4 unoka örökölte az ingatlan felet mert a szülök mar nem élnek a másik fel a nagymamára szállt. Idáig minden ok!
    A nagymama viszont nagyon nem szerette az egyik unokát ezert elajándékozza az O neven lévő fel ingatlanrészt a 3 kedvenc unokának. A felének a fele mar az utalt unokáé(1/8) de a többin a 3 kedvenc unoka osztozik. Kérdés mit tehet az utalt unoka? Van neki köteles része? Támadhatja e az ajándékozást? Köszönettel Krisztián

  • 2
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2012. május 8. kedd | 09:48

    Tisztelt Krisztián!

    Ahhoz, hogy minden lehetőséget megvizsgálhassunk, legalább a többi unoka részére történt ajándékozásról szóló szerződés ismeretére szükségünk lenne. Ez alapján vizsgálható, hogy vajon a szerződés megtámadásának, esetleg semmissége megállapításának helye lehet-e? Az is csak a szerződés ismeretében dönthető el egyértelműen, hogy az ajándékozás az osztályrabocsátás szándékával történt-e?

    Általánosságban azt mondhatjuk, hogy amennyiben egyéb releváns körülmény nem ismert, illetve az osztályrabocsátás szándéka nem fedezhető fel és a szerződés a jogszabályoknak megfelel, akkor az ajándékban nem részesülő unoka nem tarthat igényt további tulajdoni hányadra.

    A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke, tehát ez a kérdés csak a nagymama utáni öröklést figyelembe véve értékelhető.

    Ilyen esetben az unokák kivásárolhatják egymást vagy megegyezés hiányában a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, az ingatlant értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. Végső soron bírósági úton is követelhető a közös tulajdon értékesítés útján történő megszüntetése.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 3
    Edit
    2012. szeptember 21. péntek | 08:17

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

    2008-ban házasodtunk össze a férjemmel. Akkor én már rendelkeztem egy nagy értékű ingatlannal. Hitel van rajta, a hitel havi összegének megfelelő jövedelemmel rendelkeztem még akkor is, amikor kisbabánkkal itthon voltam. A helyzet az, hogy amikor dolgoztam, és jelenleg is a kétszeresét keresem mint a férjem. Az a kérdésem, hogy fentiekre tekintettel az említett ingatlan közös tulajdonná válhat e valamikor?

    Köszönettel: Edit

  • 4
    Ingatlan1.hu
    2012. szeptember 27. csütörtök | 14:06

    Tisztelt Edit!

    A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) rendelkezései szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

    A házastárs különvagyonához tartozik azonban (a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, (b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, (c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, (d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

    Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Az ingatlan nem ilyen, azaz nem a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgynak tekintendő.

    A fentiek szerint az ingatlan főszabály szerint nem minősül közös tulajdonnak, az az Ön különvagyonát képezi, de az egyedi körülmények alapján ettől eltérő jogi értékelés is elképzelhető.

    Érdemes megemlíteni azt is, hogy a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak (tehát a házasságkötést követően is) az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a Csjt. rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.

    Amennyiben az ügylettel kapcsolatosan további kérdése merül fel vagy az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási rendezése kapcsán segítségre van szükségük, keressék irodánkat az alábbiakban megadott elérhetőségeken!

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 5
    Éva
    2012. október 27. szombat | 19:41

    T. Csurgay Ügyvédi Iroda!
    Szüleink által örököltünk egy zártkerti ingatlant, (3 an-unokatestvérek vagyunk), az apák testvérek voltak. Az én apámé az ingatlan 1/2 része volt, a többieké 1/4 -1/4. Miután másik két unokatestvérem semmilyen formában nem viselte a tulajdonosi terheket, így édesanyám fizette ezeket. Most, miután a területen az utóbbi törvények miatt a parlagfű-írtás kötelező,ennek terhét is mi fizettük Anyámmal. Ez már közel száz ezer forint összegű,melynek fele a mi költségünk, a többi a másik két tulajdonosé, de ezidáig nem voltak hajlandók, ezt kifizetni.
    Most azzal álltak elő ügyvéden keresztül, hogy felajánlották, jelképes összegért adás-vételi szerződéssel a tulajdoni részüket átruházni óhajtják, mivel semmilyen céljuk, hasznosításuk, és tulajdonosi jogokat nem kívánnak gyakorolni. A zártkert osztatlan közös tulajnon. Amennyiben ez nekünk nem felel meg, akkor tulajdoni részüket az általuk kiválasztottt társadalmi szervezetnek fogják ajándékozni.
    AZ ingatlan egyébként eladási hírdetés alatt van, de mivel mi messze vagyunk, a megmutatása kissé körülményes, és ők ezt sem vállalják fel, pedig közel laknak.
    Kérdésem lenne, hogy megtehetik-e az ajándékozást, a mi beleegyezésünk nélkül?
    Amennyiben adás-vétel köttetik(jelképes összegért), ki fizeti az átírás és ügyvédi költségeket?
    Elfogadják-e a földhívatalban ezt a jelképes összeget?
    Mi nem állunk úgy, hogy fizetni tudjunk, inkább szeretnénk eladni, és tisztességesen elosztani a kapott összeget, tulajdoni hányad arányában(levonva a tartozást, amit elismernek),mivel nekünk sincs szándékunk megtartani. Persze ez nem könnyű.
    Az eddigi költségekkel, hogyan lehet zöld ágra vergődni(holott megígérték, majd ha eladás lesz cimmel)?
    Mi lenne a jó megoldás?
    Köszönettel: Éva

  • 6
    Miklós
    2013. január 20. vasárnap | 22:40

    Tisztelt Csurgay ügyvédi iroda!

    Kérdésem a következő lenne: Édesapám szeretné a tulajdonában lévő kb. 1.5-2 hektár erdőterületet a tulajdonomba átruházni! Milyen formában lehetne ezt a legkedvezményesebben megoldani ill. milyen illetékek terhelik, és milyen ügyvédi munkadijra számolhatok hozzávetőlegesen?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    Tisztelettel: Miklós

  • 7
    Ingatlan1.hu
    2013. január 26. szombat | 15:31

    Tisztelt Miklós!

    Az ajándékozásnak nincsen akadálya, de azt, hogy mi a legmegfelelőbb megoldás, csupán a részletek teljes ismeretében tudjuk megmondani.

    Annyira mindenképpen felhívjuk szíves figyelmét, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) p) pontja alapján az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék mentes az ajándékozási illeték alól, így ajándékozással történő átruházás esetén nem kell illetéket fizetnie. Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik, tehát szülő és gyermeke egyenesági rokonok, és viszont. Ajándékozás esetén tehát Önnek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.

    Az ügyvédi munkadíj ügyvédenként nagyon változó lehet, mi a részletek ismeretében tudjuk pontosan meghatározni, de egy ilyen típusú ajándékozás esetén hozzávetőlegesen 50.000,- Ft + ÁFA összeggel számolhatnak.

    Amennyiben az ügylettel kapcsolatosan további kérdése merül fel, keresse irodánkat a honlapon megadott elérhetőségeken!

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 8
    Alscher Norbert
    2013. február 4. hétfő | 08:59

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    A kérdésem az lenne,hogy az édesanyám nevén van egy telek,1995-óta,azt most eladtuk,nekem szeretne venni egy lakást a pénzből,kell e valami adót,ajándékozási adót,vagy akár mit is fizetni utána?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Üdvözlettel: Norbert

  • 9
    Ingatlan1.hu
    2013. február 6. szerda | 15:23

    Tisztelt Norbert!

    A rendelkezésre álló információk alapján nincs akadálya annak, hogy az édesanyja az ingatlan eladásából befolyó összeget vagy akár az újonnan vásárolt ingatlant Önnek ajándékozza.

    Az Itv. szerint ingó, ingatlan, valamint vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgyát képezi, ennek megfelelően azok után főszabály szerint illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Ingóságok ajándékozása esetén csupán akkor vonatkoznak rájuk az illetékfizetési szabályok, ha az ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja. Az ajándékozást – néhány kivételtől eltekintve – az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

    Az Itv. azon esetköröket is megjelöli, amelyek mentességet biztosítanak az ajándékozási illeték alól. Ezen esetek egyike [17. § (1) p)] az egyenes ági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) általi szerzés.

    Az előbbieknek megfelelően tehát ha a szülők pénzt ajándékoznak a gyermeküknek, akkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettségük.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 10
    Hirsch Lucia
    2013. február 6. szerda | 18:57

    Tisztelt Csurgay Ügyvédi Iroda!
    !998 óta tulajdonomban volt egy budapesti lakás amit tavaly összel eladtam. A pénzböl vettem szintén német állampolgár fiam nevére egy másik lakást, amelybe hazatelepülésemkor én fogok lakni. Miután nem ismerjük az itthoni ügyintézést, azt szeretném kérdezni, hogy kell e valamilyen adót fizetni az államnak és hol, kinél kell egyáltalán jelenteni. Vagy fogunk értesitést hivatalosan kapni?
    Válaszukat elöre is köszönöm
    üdvözlettel
    Lucia

  • 11
    Ingatlan1.hu
    2013. február 19. kedd | 10:57

    Tisztelt Lucia!

    Szomorúan hallom kérdését, mert számomra arról árulkodik, hogy az adásvétel során eljáró ügyvéd vélhetően nem adott Önöknek tájékoztatást ebben a körben, holott kötelessége lett volna.

    Mindenekelőtt érdemes tisztáznunk azon alapvető kérdést, hogy mikor kell adót (személyi jövedelemadót) és mikor illetéket fizetniük.

    Személyi jövedelemadót az ingatlan értékesítését követően, az átruházásból származó jövedelem után, míg illetéket a vagyonszerzés, tehát az ingatlan vásárlása után kell fizetni. Tekintettel arra, hogy a lakást az értékesítést több mint öt évvel megelőzően szerezte, ezért személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.

    A fizetendő illeték kapcsán mindenekelőtt arra kívánunk utalni, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. A hivatkozottaknak megfelelően az illeték számításánál az eladott lakás, illetve az új lakás forgalmi értékének különbözete után kell az illetéket megfizetnie. Amennyiben nincsen további befolyásoló tényező, akkor a fizetendő illeték mértéke – ha az ingatlant még tavaly vásárolta, akkor 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Ha az ingatlanvásárlásra idén került sor, akkor az új szabályok szerint egységesen 4%.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 12
    Farkas Im réné
    2013. április 5. péntek | 22:42

    Tisztelt Ügyvédi Iroda!
    Kérem szíveskedjenek az alábbi kérdésemre válaszolni:
    Értékesítettem a lakásomat, melyet a vevő hitelfelvétellel fog rendezni. Az adás-vételi szerződésben az ügyvéd úgy írta le, hogy a tulajdonjogról a teljes vételár megfizetését követően kell lemondanom. Mikor aláírtuk a szerződést arról tájékoztatott, hogy a hitelt folyósító Bank, amikor kiadja a Hitelígérvényt akkor kell a Tulajdonátruházási nyilatkozatot aláírnom. Én ez ellen tiltakoztam, hogy a szerződésben miért nem tényszerűen foglalja bele az ezzel kapcsolatos követelményeket.
    Kérdésem ezzel kapcsolatos, mi a helyes eljárás?

  • 13
    Ingatlan1.hu
    2013. április 13. szombat | 11:36

    Tisztelt Farkas Imréné!

    Sajnos az Ön által említett probléma nem egyedi és Önnek semmiképpen sem kell rosszul éreznie magát. A hitelfolyósító pénzintézetek rendszerint meghatározzák, hogy milyen rendelkezéseket kívánnak a szerződésben viszontlátni és ezek néha elrugaszkodnak a valóságtól, illetve a feleket hozzák kiszolgáltatott helyzetbe. Ezekre elsősorban a vevő, másodsorban pedig az ügyvéd is oda kellene, hogy figyeljen, sőt az ügyvédnek e tekintetben megfelelő felvilágosítással is kellene szolgálni a szerződéskötéskor. A felelősök keresése helyett persze érdemes inkább a megoldásra koncentrálni. Javaslom, hogy a szerződést módosítsák akként, hogy az a bank előírásainak is megfeleljen. Ilyen megoldás lehet, ha azt foglalják a szerződésbe, hogy a tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot ügyvédi letétbe helyezi és az ügyvéd csak akkor jogosult kiadni azt, ha a bank a visszavonhatatlan fizetésre vonatkozó ígérvényét kiadta vagy kicsit kulturáltabb hozzáállású bankok már az ügyvédi letéti szerződést is elfogadják és gondoskodnak a kölcsön utalásáról. Egyéb megoldás is elképzelhető, de a hivatkozott két megoldás tekinthető talán olyannak, amely a legtöbb pénzintézet esetében egyaránt elfogadható.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: +36 30 972 55 13
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

  • 14
    Fodor Sándorné
    2013. június 7. péntek | 10:47

    Tisztelt Csurgay Ügyvédi Iroda
    Az alábbi kérdésben szeretném tanácsukat kérni.
    A fiam tavaly elhalálozott és az unokáim valamint a felesége azóta nem tartja velem a kapcsolatot.Van még egy lányom akire mindenben számíthatok és segítségemre van. A kérdésem az lenne hogy ezért a tulajdonomban lévő öröklakás valamint egy garázs szeretném ha kizárólag halálom után a lányomé legyen.
    Önök szerint az eltartási szerződés vagy az ajándékozási lenne a legmegfelelőbb? Köteles részt melyikből nem kellene lányomnak fizetni a két unokámnak?
    Valamint melyik eljárási mód után nem kellene a lányomnak ingatlan után átírási ill. örökösödési illetéket fizetni? és még tájékoztatásként hogy a szerződés és ügyintézés következtében kb milyen költségekkel jár az ügyvédi ügyintézés?

    Válaszukat megköszönve, tisztelettel : Fodor Sándorné

  • 15
    Ingatlan1.hu
    2013. június 18. kedd | 10:40

    Tisztelt Fodor Sándorné!

    Az Ön által ismertetett eset kapcsán feltett kérdésének megválaszolásához pontosabb információkra lenne szükségünk, így csupán általánosságban tudunk válaszolni.

    A kötelesrésszel kapcsolatos kérdésével kapcsolatosan a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét:

    Az örökhagyó által a halálát megelőző 15 éven belül bárkinek juttatott adomány értéke a kötelesrész alapjához hozzátartozik, tehát arra – ha az ajándékozás a halál időpontját megelőző 15 éven belül történt – az állagörökösök igényt tarthatnak.
    Ezzel szemben, ha az örökhagyó valamely vagyontárgyát tartás ellenében az eltartóra átruházza, a szerződés visszterhes, ezért az azzal átruházott, illetőleg lekötött vagyontárgyak a kötelesrész alapjának kiszámításánál – főszabály szerint – nem vehetők figyelembe.

    Az illeték vonatkozásában nincs érdemi különbség, hiszen az egyenes ági rokonok közötti jogügylet mind az ajándékozási, mind pedig a visszterhes jogügylet esetén mentes az illeték alól.

    Az ügyvédi munkadíj sok tényezőtől függhet, így javaslom, hogy arról a részletek pontosabb ismeretében személyesen, illetve legalább telefonon (+36 30 972 55 13) egyeztessünk.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda

Keresés

Partnereink