ingatlan1.hu

Az ingatlan1.hu oldalon a hirdetés feladás magánszemélyek, ingatlanközvetítők részére egyaránt DÍJMENTES!

Hogyan alakulhat az illeték- és adófizetés kötelezettség ingatlan eladása és vétele esetén?

utolsó módosítás: 2011. október 03. hétfő - (18:39)

Tisztelt Cím!
Elvi kérdésem lenne, miszerint jól tudjuk-e, hogy:
– vásároltunk egy házat, majd 5 év után nagyobb összegért eladjuk, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelmünk a különbözet után, mivel 5 éven túl adtuk el?
– amennyiben 2-3 év múlva vásárolunk egy kisebb értékű lakást, (addig albérlet, vagy szülőknél lakhatás) akkor a vásárolt lakás forgalmi értéke után kell majd az illetéket megfizetni?
– mi történik, ha 1 éven belül vásárolunk egy kisebb értékű lakást, tehát az eladott ház értéke több, mint a vásárolt lakás értéke, igaz, hogy a különbözetből fizetjük ki a bankhitelt?
Ebben az esetben keletkezik vagy adóköteles jövedelmünk, vagy illetékfizetési kötelezettségünk?

Köszönettel!
Kérdést feltette: Erzsébet

Tisztelt Erzsébet!

1.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) rendelkezései szerint az ingatlan átruházásából származó jövedelem után főszabály szerint adót kell fizetni. A jövedelem kiszámításának módját, illetve a figyelembe vehető kedvezményeket ugyancsak az Szja tv. határozza meg. Ezen kedvezmények egyike, hogy lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet átruházása esetén a jövedelem a számított összeg 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben. Mindez annyit jelent, hogy amennyiben az Ön által hivatkozott házas ingatlan a hivatkozott paramétereknek megfelel, akkor az ötödik évtől kezdve nem kell személyi jövedelemadót fizetnie az ingatlan értékesítése után.

2.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.
Az említett jogszabályi rendelkezésnek megfelelően, amennyiben a lakás eladását követő 2-3 év múlva vásárolnak csupán lakást, akkor – ha egyéb körülmény nem befolyásolja – valóban a vásárolt lakás forgalmi értéke után kell majd az illetéket megfizetni.

3.
Harmadik kérdése kapcsán is az Itv. 21. § (5) bekezdésére hivatkozunk, mikor azt mondjuk, hogy amennyiben a lakás eladását követő 1 éven belül vásárolnak egy kisebb értékű lakást, akkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete, tehát lényegileg a különbözet után kell illetéket fizetniük.
Adóköteles jövedelmük nem keletkezik, hiszen a vétel után illetéket kell fizetniük, míg a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a jövedelem szerzéshez, jelen esetben az ingatlan eladásához kapcsolódóan áll be.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belüli eladást a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az Itv. 21. § (5) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelt [Itv. 21. § (7)].

A lényeget összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a megvásárolt lakás adásvételi szerződésének napjától számított egy éven belül kell a régi lakás eladásáról szóló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződést megkötni, ahhoz, hogy a megfizetett illeték egy részét a cserepótló vétel fentiekben részletezett szabályainak megfelelően vissza tudja igényelni.

Az előbbiek ellenére azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint ne hagyja az utolsó pillanatra a szerződéskötést, mert annak esetleges létrejötte más okokból kifolyólag is meghiúsulhat és akkor elveszti a kedvezmény igénybevételének lehetőségét.

Üdvözlettel:

Település:


Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Keresés

Partnereink