ingatlan1.hu

Az ingatlan1.hu oldalon a hirdetés feladás magánszemélyek, ingatlanközvetítők részére egyaránt DÍJMENTES!

Örökölt ingatlant eladnánk, de a többi örökös nem egyezik bele?

utolsó módosítás: 2012. szeptember 06. csütörtök - (14:59)

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
Testvéremmel együtt 4/6 részét örököltük egy ingatlannak. Szeretnénk eladni, de nagynénénk (és gyerekei) aki(k)é a kisebbik rész ragaszkodik a házhoz. Már 1 éve ígérik, hogy kifizetnék a részünket, de még nem fizettek. Úgy tudjuk elővásárlási joguk van. Ebben a házban nem lakik senki, de mi tartjuk fönn. Mit tehetünk?
Várom mielőbbi válaszát.
Tisztelettel:
A. Zsanna

Tisztelt Zsanna!

A közös tulajdon értékesítésével korábbi írásainkat ajánljuk figyelmébe, melyekben többek között rögzítettük, hogy saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet [Ptk. 145. § (1)]. A rendelkezési jog – egyebek mellett – magában foglalja a dolog, jelen esetben az ingatlan birtokának, használatának átengedéséhez való jogot, illetve azt a jogot is, hogy a dolog tulajdonjogát a tulajdonos másra átruházza.

Mint ahogy nagyon helyesen Ön is utal rá, a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Ennek megfelelően, ha az ingatlan rá eső tulajdoni hányadát a tulajdonostárs adásvétel útján értékesíteni kívánja, akkor a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.

Az elővásárlási jog lényege, hogy amennyiben a dolgot el akarják adni, akkor a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt kötelesek az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. A határidő tekintetében a jogszabály nem ír elő kötelező jelleggel időtartamot, azt alapvetően az értékesítő tulajdonostárs szabja meg az ésszerűség keretein belül, azaz a vételi ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. Azt, hogy az arra jogosult élni kíván elővásárlási jogával az arra szabott határidőn belül a feltételek teljesítésével együtt lehet, illetve kell jelezni.

Problémájukra az egyedi körülményektől függően több megoldás (pl. társasház alapítása) is létezhet, de elsődlegesen arra hívjuk fel szíves figyelmét, hogy a jogszabályok előírásai szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a bíróságtól, amely a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.

Üdvözlettel:

Csurgay Ügyvédi Iroda
1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

Tel:   +36 30 972 55 13
Fax: (+36 1) 354 04 86
E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu
 



Örökölt ingatlant eladnánk, de a többi örökös nem egyezik bele? bejegyzéshez 2 hozzászólás

  • 1
    Kővári Zalán
    2013. január 8. kedd | 10:29

    Tisztelt ügyvédek!

    Információt kérnék a következő helyzetről.
    Békéscsaba város Fürjes nevű külterületén egy 2ha alapterületű föld tulajdonosa most hunyt el.

    Ő volt a nagyapám, és mivel az anyukám (aki az ő lánya volt) már korábban elhunyt, így – ha jól gondolom – én is örökössé válok.

    Neki 4 gyermeke volt, 1 fia, 3 lánya.
    Fia balasetben elhunyt, nem voltak utódai.
    Anyukám ágán 3-an vagyunk testvérek, egyik nagynéném szintén nem él már.
    Tehát még él:
    – özvegye (nagymamám)
    – egy lánya (nagynéném)
    – 2 unokatestvérem (elhunyt nagynéném gyermekei)
    – mi pedig 3-an vagyunk testvérek.

    1. Jól számolom, hogy nekem 2/18-ad (azaz 1/9-ed) tulajdoni részem lesz a hagyatéki tárgyalás után?

    2. Lehet szó ennek az örökölt földterületnek a megosztásáról?
    Ez választható vagy kötelező?

    3. Van rá szabály, hogy hogyan kell felosztani ezt a földterületet, vagy a tualjonosok közösen döntik-dönthetik ezt el?

    4. Ha csak én szeretném a leendő saját részemet külön telekként kialakíttatni, akkor azt megtehetem-e?
    Természetesen nekem megfelel, ha ennek a “kalapács alakú földterület”-nek a legszélén szeretném azt.

    5. Hogyan és mit kell intéznem, kb-i várható költségek…

    Köszönöm a segítségüket.

  • 2
    Kővári Zalán
    2013. január 8. kedd | 10:47

    Még egy fontos információt szeretnék közölni.

    Azért van ilyen “kalapács alakú” földterület, hogy a “fej” lefed egy tanyát (+egy nagyobb terület még a tanya mögött), és a “nyél” pedig a tanya ún. bejárója mellett helyezkedik el az országúttól egészen a tanyáig.

    Számomra az volna a kedvező, ha az országút mellett tudnék részt kapni. A telek itt kb. 10m szélés sáv, végig a tanyáig.

    A tanyában van bevezetve áram, én is szeretnék majd áramot használni.

    Köszönettel: kővári Zalán

Keresés

Partnereink