Békéscsaba

Az Ingatlanegy.hu oldalain több száz eladó békéscsabai ingatlanhirdetés között biztosan Ön is meg tudja találni az ideális választást. Honlapunkon megpróbáljuk röviden bemutatni Önnek a várost is. Békés megye székhelye Békéscsaba. Előző nevei: Csaba, Nagycsaba, ezekből alakult ki a Békéscsaba. A Békés Csatorna mellett terül el a Tiszántúl déli részén, a Körös-Maros folyók közepén. Népessége 2001-ben majdnem 70 ezer fő volt, a mostani adatok szerint ez 64 ezer főre csökkent. A város a szlovákság nagy múltú központja, ami jelenleg is fennáll. A lakosság 40 százaléka lakik a modernebbnek nevezett panelházakban, a többiek elöregedett, falusi jellegű építményekben élnek. Ezek a lakások meglehetősen elöregedettek, ami a város lakáshelyzetére most is jellemző. A Tiszántúl legnagyobb forgalmi központja, vasúti csomópontja. Legjellemzőbb elnevezése a „Viharsarok”.Békéscsaba lakásainak száma 2011-es statisztika szerint 29.441 db. Az Alföld Dél-kelelei része, mintegy 5.670 kilométernyi kiterjedéssel. A Körösök mentén terül el, de területe egészen sík. Átlagosan 80-90 méter feletti a tengerszint feletti magasság. Legmagasabb pontja az Evangélikus Templom, ami kb. 88 méter. Mivel a Körös folyó délkelet-nyugat irányban halad át a városon, ezért az öntözési lehetőségeiket nagyon kedvező mértékben befolyásolja a vízgazdálkodás szempontjából. Mivel a város, illetve a megye ezekből az adottságokból tud mezőgazdaságilag nagyobb profitot felmutatni, ezért az élelmiszer-ipara, és az élelmiszer-feldolgozása ez a domináns.Mezőgazdasága ebből a vízgazdálkodásból adódóan magas színvonalú. A megtermelt termékeket a konzervipar használja fel, amelyek országosan elismert termékek.

Mezőgazdasága a gabonafélék termesztését is nagymértékben űzi, ezért a város malomipara, illetve annak termékei országszerte elismertek. Híres a mezőgazdaság mellett az állattenyésztés is. A mezőhegyes-i ménes nemcsak az országban, de talán a világban is ismert. De nemcsak a lovászat, de az állattenyésztés is belefér ebbe az éghajlatba, illetve nagyon nagy szerepet játszik a város és a megye megélhetésének elősegítésében. Nincs az országban olyan ember, aki ne ismerné a híres „csabai” kolbászt. Mivel az élelmiszer-, húskészítmények előállítását ilyen színvonalra emelték, a megélhetés és az élelmiszer-forgalom nagy szerepet játszik a város, illetve a megye életében. Jelentős mértékre emelkedett a baromfi-tenyésztés és a baromfi-feldolgozás a megyében. A mezőgazdaságban megtermelt állatokat igyekeznek értékesíteni, melynek jó forrása a baromfi-tenyésztés nagyipari feldolgozása. Iparát is jelentősen fejlesztette a város. A Tégla- és cserépgyártás, ezzel szinte egyenlő rangban az építőanyag-gyártás is felzárkózott a kereslethez, ami azt is jelenti, hogy a helyi építkezéseket igyekeznek saját erőforrásból teljesíteni. Nyomdaiparát most már nem csak az évtizedek óta ismert Kner nyomda elégíti ki, mert megalakult a Hungária és a Javipa Nyomda is. Már elérte a város, hogy élen halad a vasúti gépgyártásban, ami szinte a MÁV gépészetre terelődik, segítve ezzel a vasút fejlődését. A helyzetből adódóan kiéleződött, hogy a csomagolóanyag-gyártásra is nagyobb súlyt kell fektetniük. Ezt a problémát megoldva csomagolóanyag-gyártásuk ma már szinte eléri az országos színvonalat. Nem mindegy ugyanis, hogy ha kiváló, színvonalas termékeket hoznak létre, az hogyan, milyen minőségben van csomagolva. Ha Magyarország „Viharsarok” részét szeretné jobban megismerni, szánjon rá egy pár napot, és biztos élményekben gazdagon távozik haza az egész családdal együtt.

Magyarország Dél-Tiszántúli részének van egy megyéje, amit úgy is nevezünk, hogy „Viharsarok”. Ez Békés megye, melynek székhelye Békéscsaba. A megye a Körösök mentén terül el. A Tiszántúl legnagyobb forgalmú központja, vasúti csomópontja. Területe sík felszínű, alföldi rónaság jellegű, legmagasabb pontja is csak 80-90 méter magasan fekszik a tengerszint felett. Békés megye nagyobb városai még: Békés, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, és Szeghalom. Ezeknek a városoknak is megvannak a jellegzetességei, minden város ismert valamiről, de talán kiemelhetjük Gyulát, amelyik város a megye leghíresebb és legnevezetesebb gyógyfürdője. Városrészei közül talán legismertebb a belváros, de ezen kívül van még – a Lencséri lakótelep, – Erzsébethely, – Mezőmegyer, – Gerla, -Fényes városrész. A belvároson kívüli lakások, családi házak építménye kevésbé fejlettek, mondhatni, hogy elmaradottak. Békéscsaba a 44. és a 47. főút közlekedési találkozópontja. Közlekedését inkább a buszközlekedés határozza meg. A Körös-Volán Zrt. Gyulára naponta 52 járatot közlekedtet , de ennek száma Békésre is 60. Még Doboz, Szabadkígyós, Csabaszabadi felé is legalább napi 20 járatot közlekedtet. Ezen túl megfelelő a járatszám Szeged, Debrecen, Baja és Pécs felé is. A vasúti csomópontok is érintik. A közlekedés Szolnok és Budapest irányába jónak mondható, de azt is le kell szögezni, hogy túlságosan főváros-centrikus. A helyi közlekedést igyekeznek buszokkal megoldani, de a város életében talán országosan legjelentősebb kerékpárutak kialakítása. Kulturális életükben jelentő szerepet tölt be a Békéscsabai Jókai Színház. 1879-ben nyitotta meg kapuit, ez az Alföld első kőszínháza. A Színház felöleli a város és a megye lakosságának kulturális érdeklődését, de a Munkácsy Mihály Múzeum és a Szlovák Tájház, a Napsugár Bábszínház, a Center mozi is nagy érdeklődés mutat a kultúra iránt érdeklődők számára. A Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház, a Gabonamúzeum és a Jankay Kortárs Galéria is nagy érdeklődést tanúsít. Persze ezeken kívül mintegy nyolc művelődési ház szórakoztatja még az ide látogatót. Felsőfokú oktatási intézménye a városnak a Gábor Dénes Műszaki Főiskola és a Szent István Egyetem. A felsőfokú oktatáson kívül kiemelkedő a középoktatás: tizenhat gimnáziuma, ezen kívül tizenkét szakközép- és szakiskolája működik. Alapfokú oktatását 12 önkormányzati és 2 egyéni iskola látja el. A sportélet is jelentős a városban. 2001-ben nyerték el a „Nemzeti Sportvárosa” címet. Ezen a sportéleten belül minden sportág fel van ölelve, a futballtól a kézilabdáig, a teremsporttól a szabadtéri sportig. Stranfürdői, színháza, templomai, múzeumai, emlékmúzeumai – ami mintegy 20 létesítmény – kéjesen csalogatja a turistákat, a nyugalomra vágyókat, főleg ha még a Gyulától 8 kilométerre, Békéscsabáról 16 kilométerre fekvő Szanazúg-ot említjük. Szanazúg a Fekete- és a Fehér Körös találkozása, a két folyó összefolyása, és turisztikai látvány szempontjából fantasztikus látvány. Ezért is alakultak ki ezen a részen a vendéglátóhelyek, a szállodák, a panziók, éttermek. Aki Békéscsaba látnivalói után egy gyönyörű és természetes környezetben akar megpihenni, az válassza megpihenésül ezt a leírhatatlanul szép környezetet. Mivel nincs messze a várostól, megpihenésül is szolgálhat.

Békéscsaba Békés megye székhelye, hazánk tizenhatodik legnépesebb városa. Területe 194 négyzetkilométer, lakosainak száma 64 ezer fő. Ha itt keres albérletet, érdemes megnéznie oldalunkon a békéscsabai kiadó lakásokat. A város mai területe a bronzkor óta lakott. Először szkíták, majd szarmaták, kelták és hunok éltek itt. A település a XIII. században jött létre, neve a török eredetű, ajándék jelentésű személynévből származik. A XVII. században, a törökökkel vívott felszabadító harcok során elnéptelenedett. A XVIII. elejére már újra betelepítették, főként szlovákokkal. A következő száz évben a település lakosainak száma háromszor akkorára nőtt. 1787-ben postaállomás és postaút létesült, 1824-re felépült hazánk legnagyobb evangélikus temploma. 1840-ben Békéscsaba mezővárosi rangot kapott. 1858-ban megépült a vasút, 1885-ben artézi kutat fúrtak a főtéren. A két világháború, a gazdasági világválság és az 1925-ös árvíz a várost sem kímélték. 1950-ben Békéscsaba Békés megye székhelye lett. A háború után a város hazánk egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává vált. Lakótelepek épültek, fejlődött a baromfifeldolgozó-, a konzerv- és a nyomdaipar, létrejött a híres Kner Nyomda. A nyolcvanas években a lakosság fele ipari tevékenységet végzett. Az 1990-es években az ipari jelleg visszaszorult. A XXI. század elején átadták a repülőteret, az elkerülőutat, és felújították a strandfürdőt. A város népszerű rendezvénye az 1997 óta megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál, melynek évente mintegy 70 ezer látogatója van. A város nevezetességei közé tartozik a Szoborsétány, a Gerlai Wenckheim-kastély, a Munkácsy Mihály Múzeum vagy a Meseház.

No Comments

Leave a Reply