12. kerület

Hegyvidék területe 26,68 négyzetkilométer, lakosainak száma 56 544 fő. Nyugaton a városhatár, északon a II., keleten az I., délen pedig a XI. kerület határolja. Városrészei közé tartozik többek közt Csillebérc, Jánoshegy, Sashegy, Svábhegy és Zugliget. A Hegyvidék már az őskorban is lakott terület volt. A Római Birodalom idejében villák és gazdaságok voltak itt. A középkorban a magyar királyok vadaskertje terült el ezen a vidéken, sok vaddisznó élt errefelé. A pálos rend központja a Szépjuhászné közelében kapott helyet, a török uralom korában a kolostort lebontották. A XVIII. század vége felé svábok telepedtek le a területen. A XIX. század közepén a Svábhegyen lakott Jókai Mór író, róla nevezték el a kerület első iskoláját is. A természetbarátok szívesen sétáltak erre, Erzsébet királyné is gyakran tett kirándulást a János-hegyen. A Normafa a síelők körében kedvelt, a Széchenyi-hegyen pedig egykor golfpálya volt. A mai XII. került 1930-ben jött létre, az akkori I. kerületről választották le. 1970-ben kezdte meg működését a Libegő, mely Zugligetből a János-hegyre vezet, útvonala több mint egy kilométer hosszú. A kerületben található a Budapesti Kongresszusi Központ, a Farkasréti temető, a Gyermekvasút, a MOM Park és a Városmajor is. Utóbbi volt Budapest első közparkja. Kezdetben kaszálónak használták, II. József uralkodása alatt kezdődött meg a park kialakítása, melyhez mintaként a francia kerteket használták. A helyiek és a turisták is szívesen sétálnak a hatalmas kertben, így ha van egy kis időnk a kinézett eladó lakások megtekintése előtt, látogassunk el ide.

A 26,68 négyzetkilométer nagyságú, 56 ezer lakossal bíró kerület jelentős része ugyanis ma is beépítetlen kirándulóterület. Látványosságai közé tartozik a Normafa, az Erzsébet-kilátó, a Városmajor, a Libegő és a Gyermekvasút. A Normafa Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelye, mely nevét egy évszázados bükkfáról kapta. A fát, mely 1927-ig állt itt, a legenda szerint Mátyás király idején ültették. Az akkori Nemzeti Színház itt piknikező társulatának egyik színésznője a fa alatt elénekelte Norma áriáját, attól kezdve így hívták az öreg bükköt, majd az egész rétet is. Az Erzsébet-kilátó több mint száz éve áll a János-hegy tetején. Erzsébet királyné gyakran tett túrákat itt, róla nevezték el a kilátót is, melyet 1908-ban építettek Schulek Frigyes és Klunzinger Pál építészek tervei alapján. A szocialista városképbe azonban nem illett bele az építmény, így 1948-ban egy hatalmas vörös csillagot szereltek a tetejére, amely viszont tönkretette a szerkezetét, így végül be kellett zárni, mert életveszélyessé vált. A rendszerváltás után felújították a kilátót. A Városmajor Budapest első közparkjaként született meg a XVIII. század végén. A területet eredetileg kaszálónak használták, a török uralom végét követően pedig a katonaság tulajdona lett. II. József uralkodása alatt kezdték el parkká alakítani, és átadása után azonnal népszerű kirándulóhely lett. Az 1970 óta üzemelő Libegő Zugligetből indulva viszi fel az utasokat a János-hegyre. Eleinte álló kabinokat szerettek volna kialakítani a tervezők, de végül kényelmes üléseket szereltek fel rá. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút megépítését 1948-ban kezdték el. A Hűvösvölgyig közlekedő vonalon máig gyermekek látnak el szolgálatot.

Budapesten ha nyugodt környezetben, a természet közelében keresünk eladó családi házat, a XII. kerület ideális megoldásnak bizonyulhat, ugyanis jelentős része ma is beépítetlen, így remek kirándulóhelyként szolgál. A Hegyvidék területe 26,68 négyzetkilométer, 56 544 fő lakja. Északon a II., keleten az I., délen pedig a XI. kerület határolja. Nyugati oldalán húzódik a városhatár is. Városrészei közé tartozik többek közt Csillebérc, Farkasrét, Sashegy, Istenhegy és Kútvölgy. A mai XII. kerület területén már az őskorban is laktak. Az ókorban római villák és gazdaságok álltak itt, a középkorban pedig a magyar királyok vadaskertje. Az 1800-as években a Svábhegyen lakott Jókai Mór, a kerület első iskolája róla kapta a nevét. A Hegyvidék igen népszerű a turisták között rengeteg zöld területe miatt, még Erzsébet királyné is szívesen sétálgatott erre. A kerületben található többek közt a Városmajor, a Budapesti Kongresszusi Központ, a Libegő, a Farkasréti temető, a Gyermekvasút és a MOM Park bevásárlóközpont is. A Normafa kedvelt célpont mind a síelők, mind a kirándulók körében. Nevét az akkori Nemzeti Színház egyik színésznőjének, Schodelné Klein Rózának köszönheti, aki egyszer itt piknikezve a réten álló öreg bükkfa alatt elénekelte Norma áriáját Bellini operájából. Attól kezdve Normafának hívták a bükköt, később pedig az egész területet. A Városmajort az ország közparkjaként II. József király uralkodása alatt alakították ki. A Libegő Zugligetből a János-hegyre viszi a kirándulókat. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – melyen máig gyermekek látnak el szolgálatot – pedig Hűvösvölgybe szállítja az utasokat.

Itt tényleg kellemes az élet, hiszen a sok szabad területet még nem építették be és nincsenek túlzsúfolt lakótelepek sem. Ezen a részen akár még családi házat is építhet, sőt a már meglévők közül is válogathat, ha esetleg kiadó lakást keres. Ez a kerület nem tartozik a legolcsóbbak közé Budapesten, de a környezet mindent kárpótol. A kerület múltja egészen az őskorig nyúlik vissza. A Hegyvidék különböző pontjain történő ásatások során nagyon sok őskori lelet is előkerült. Rézkori anyagedények, csontszerszámok stb. Ez a terület régen a magyar királyok vadas erdeje volt. Pontosan a Budakeszi út nyomvonalán húzódott egy kereskedelmi útvonal is. A Svábhegy oldalán lévő forrásoknál a király emberei és a kereskedők is szívesen megpihentek. A törökök 150 éves ittartózkodása idején nagyon sok épületet leromboltak, de a Zugligetben még ma is megtalálható a XVIII. században épült Laszlovszky-major. A Költő utca környékén ekkor kezdődött meg a svábok betelepedése is, amely igazán az 1700-as évekre tehető. Az első iskola 1858-ra készült el, ez volt a mai Jókai Mór Általános Iskola. Az épület Jókai Mórról nem véletlenül kapta nevét, hiszen híres költünk is a Költő utca lakója volt. A Svábhegyen zömmel szanatóriumok és villák épültek majd később megkezdődött a Krisztinavárosi rész kiépítése is. A Maros utca és a Városmajor utca környékén egymás mellé épültek fel az otthonok ebben az időszakban. A XIX. században már a János-hegy a kirándulók célpontja lett és egyre többen keresték fel sportolási céllal. A síelők min a mai napig látogatják a Normafát és az ott lévő sípályát is. A kerület 1940 július 1-én kezdte meg hivatalosan is működését és azóta fokozatosan épül be, és a főváros egyik legzöldebb kerületeként tartják számon. Az ingatlan1hu oldalain több ezer XI. kerületi eladó ingatlan közül könnyen és egyszerűen tudja megtalálni jövendőbeli otthonát.

No Comments

Leave a Reply