17. kerület

Rákosmente Budapest legnagyobb kerülete, területe mintegy 54,82 négyzetkilométer, lakosainak száma nyolcvanezer. A csendes kertváros szerelmesei szívesen költöznek ide, és keresnek itt eladó házat. Északnyugaton a XVI., nyugaton a X., délnyugaton pedig a XVIII. kerülettel érintkezik, északkeleti, keleti és délkeleti oldalán a városhatár fut végig. A korábban önálló településként működő városrészek, Rákoscsaba és Rákorkeresztúr története több évszázados múltra tekint vissza. A községek a Rákos-patak mellett végigvonuló kereskedőút mellé épültek. Rákoscsabát eleinte Csabarákosának, míg Rákoskeresztúrt Pókarákosának hívták. A terület a török uralom után elnéptelenedett, később külföldieket, főként német és szlovák telepeseket telepítettek be ide. A XIX. század végén megépült a szolnoki, illetve a hatvani vasútvonal. Az akkori Rákoscsabán kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvy Róza 1848-ban. A kerület mai területén élt Bartók Béla, Kacsóh Pográc zeneszerző vagy Gózon Gyula Kossuth-díjas színművész is. 1950-ben a két település Budapest részévé vált, és együtt alkotják a XVII. kerületet. A kerületből például a 97 E, a 161-es vagy a 169 E buszokkal az Örs vezér téri metróvégállomásig utazva, a 2-es metróval juthatunk be a belvárosba, de a 3-as metró kőbánya-kispesti végállomása is könnyen megközelíthető. A kerületben látványosságai a Podmaniczky–Vigyázó-kastély, a Népkert vagy a Merzse-mocsár is. Utóbbi egy számtalan növényritkasággal és gazdag madárvilággal rendelkező természetvédelmi terület, mely az elmúlt évtizedekben egyre zsugorodott, ám az 1991-2003-as rehabilitációnak köszönhetően ez a folyamat már megállt.

A XVII. kerület, Rákosmente Budapest legnagyobb kerülete számos eladó ingatlan ajánlattal. Területe 54,82 négyzetkilométer, és mintegy nyolcvanezren lakják. Kilenc városrésze van, Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget és Régiakadémiatelep. A kerület hátránya és előnye is egyben, hogy igen messze található a belvárostól, főleg a keleti részek. A nyugodt, csendes környéket kedvelők épp emiatt szívesen költöznek ide. Ha eladó lakást keres, és szeretné megkímélni önmagát és családját a portól, zajtól és az állandó dugóktól, érdemes a környéken is körülnéznie. A mai kerület részeit alkotó, korábban önálló községként működő települések az itt futó Rákos-patak mentén épültek. A patak mellett egykor fontos hadi- és kereskedőút haladt. Rákoscsaba korábbi neve Csabarákosa, Rákoskeresztúré pedig Pókarákosa volt. A török uralom végén elnéptelenedő területre német és szlovák telepeseket költöztettek. A XIX. század végén két vasútvonal is kiépült, melyek mentén Szolnokra, illetve Hatvanba lehetett eljutni. 1950-ben, a nagy Budapest kialakulásakor a településeket a fővároshoz csatolták, és több másik községgel, illetve városrésszel együtt alkotják ma a XVII. kerületet. A környékről a belvárosba a legkönnyebben az Örs vezér téri vagy a kőbánya-kispesti metróállomásról juthatunk el, melyeket helyi buszjáratokkal közelíthetünk meg. Rákosmentén található többek közt a természetvédelmi területnek számító, különleges állatvilággal rendelkező Merzse-mocsár, de népszerű látványosság a Podmaniczky–Vigyázó-kastély és a Népkert is. Ez utóbbi ad helyet Budapest egyetlen Trianon-emlékművének.

Eladó családi ház vagy lakás érdekli, amelynek segítségével végre a családalapítás gondolatával is foglalkozhat? HTársasházi lakások és családi házak is megtalálhatóak adatbázisunkban. A kertvárosi részen ma már több mint 80 000 laknak, hiszen mindenkit vonz a jó levegő. A betelepülők folyamatosan érkeznek, hiszen nagyon sokan ide menekülnek a belvárosi forgalmas utcák zaja elől. A kerületet 9 városrészre osztják, ezek: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoskert, Régi Akadémiatelep, Madárdomb és az Akadémia Újtelep. Rákoscsabának és keresztúrnak már régi időkre visszanyúlik a történelme. 1067-ben már a Százdi Apátság alapítólevelében Csabarákosa néven emlegették Rákoscsabát. Rákoskeresztúrt pedig 1265-ben említik meg először Pósarákosa néven. A törökök idején elnéptelenedett település a XVIII. században indult újra virágzásnak, amikor megjelentek az első külföldi telepesek. A birtokosok az összes falvat benépesítették bár Rákoscsabára csak kisebb számú német telepes érkezett. A Rákoskeresztúri részre már jóval több szlovák telepes érkezett és a későbbiekben a németek is megindították a letelepedéseket. Az első középületeket az 1740-1760-as években építették. A római katolikus templomot és a Podmaniczky-kastélyt. A XIX. századra a község jelentős fejlődésnek indult és a lakosság száma is drasztikusan emelkedett. A vasútvonalak megépülésével igazi nagyvárossá fejlődött ez a rész is. 1950-ben a községek a XVII. kerület részévé váltak és igen sok lakótelepi lakás épült fel ebben az időszakban a Rákoskeresztúri részen. 1971 környékén nagyon sok házat lebontottak és helyükre újakat építettek. Kiadó lakások tekintetében is hatalmas választékot talál oldalunkon.

No Comments

Leave a Reply