20. kerület

Pesterzsébet nagyságát tekintve tizenhetedik, míg népessége szempontjából tizenharmadik a kerületek rangsorában: területe 12,18 négyzetkilométer, lakosainak száma 63 ezer. Dél-pesten fekszik, északon a IX., keleten a XIX., délen a XXIII., míg nyugaton a Duna, illetve a XXI. Kerület határolja. Városrészei Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet és Pesterzsébet-Szabótelep. Pesterzsébet a régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor óta lakott. A Római Birodalom korából nincsenek emlékek, ugyanis a mai XX. kerület területe a Pannóniát övező dunai védőrendszeren kívül helyezkedett el. A középkorban viszont már voltak itt települések, illetve a XIII-XV. századból is találtak emlékeket.A XVIII-XIX. században különböző uradalmakhoz tartozott, majd egy brüsszeli bank vezetőjének kezébe került. A bank jogutódja kisebb részletekben értékesítette a területet, ahol aztán szép lassan elkezdtek épülni a házak. A tulajdonosok 1870-ben megalapították Erzsébetfalva telepet, melyet Erzsébet királynéról neveztek el. A XX. század elején, az első világháború előttig főként munkások és kistisztviselők laktak itt. Az 1920-as években Erzsébetfalva volt a legnépesebb település az országban. 1919-ben a községből város lett, neve pedig Leninvárossá változott. 1932-ben Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére felvette a Pestszenterzsébet nevet, a második világháború után Pesterzsébet lett, majd az 1980-as évek végén ismét Pestszenterzsébet, végül azonban visszavette az Erzsébet királyné tiszteletére kapott nevét. Budapest részévé 1950-ben vált, kezdetben Soroksárral együtt alkották a XX. kerületet, azonban 1994-ben utóbbi kivált, és önálló kerület lett. Külváros révén Pesterzsébeten kedvező áron találunk eladó lakást.

Ha a főváros külső kerületeinek egyikébe szeretnénk költözni, hogy csendes, nyugodt környéken, zöld környezetben élhessünk, érdemes többek közt Pesterzsébeten eladó házat keresnünk. A XX. kerület területe 12,18 négyzetkilométer, 63 ezer lakosa van. Oldalunkon szép számmal talál eladó ingatlant a kerületből. A mai Pesterzsébet területén a kora bronzkor óta élnek emberek, a Duna vonala ugyanis a jó termőföld és a kedvező csapadékviszonyok okán ideális környezet volt a megtelepedésre. A környék az i. e. II-I. században is lakott volt, a római korból azonban nincsenek emlékeink, mivel Erzsébet a Pannóniát védő dunai védőrendszeren kívül esett. A középkorban ismét volt itt település. A XVIII-XIX. században különböző uradalmak része volt, majd kisebb telkekre osztották. A tulajdonosok 1870-ben alapították meg Erzsébetfalva telepet, amely nevét Erzsébet királynéról kapta. A község 1919-ben városi rangot és új nevet kapott, Leninváros lett belőle. 1932-ben Pestszenterzsébetre, a második világháború után pedig Pesterzsébetre nevezték át. A nyolcvanas években egy rövid ideig ismét Pestszenterzsébetnek hívták, de hamar visszakapta régi-új nevét. 1944-ben Pesterzsébet nagy része három angol légitámadás következtében elpusztult, a háború után megindult az újjáépítés. 1950-ban, több Budapest környéki településsel egyetemben a fővároshoz csatolták. Eleinte Soroksár is Erzsébet része volt, ám 1994-ben kivált, és Budapest XXIII. kerülete lett belőle. Pesterzsébet mai területe így megegyezik az egykori Erzsébetfalváéval. A kerület városrészei Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet és Pesterzsébet-Szabótelep; lakótelepeket és családi házas részeket egyaránt találunk a környéken.

20. kerület ma Pesterzsébet néven ismert, és ha Ön éppen itt keres eladó lakást vagy családi házat, akkor nagyon jó döntést hoz, hiszen a kerületben igen sok zöld terület található, amely egy családalapítás során igen nagy előnyt jelenthet. Kínálatunkban számtalan kiadó lakás és eladó ingatlan közül válogathat kedvére. A régészeti leletek tanúsága szerint a kerület területének története a korai bronzkorra vezethető vissza. További leletek bizonyították, hogy i.e. második és első évszázadban már lakott település volt Pesterzsébet. A középkor teljes idején itt települések voltak és valószínűleg sütőházak is működtek itt. A XVII. században a terület tulajdonosa a Batthai Watthai nemzettség volt, de Mária Terézia segédletével az uradalmat a gödöllői uradalomhoz csatolták, amelynek ura Grassalkovich Antal volt. A gubacsi sziget egy részét egy 1850-es perben visszanyerték a Watthaiak. Ezt a részt Soroksár lakói 1851-ben meg is vásárolták és fel is parcellázták. A későbbiekben az uradalomért elég nagy harcok folytak, hiszen a mai terület megfordult brüsszeli és londoni bankok kezei között is. Végül az 1870-es években elkezdtek felépülni a házak és Suda János ügyvéd valamint Hitel Márton fuvaros segítségével megalakult Erzsébetfalva is 1870. június 14-én. A mai Vécsey, és Ady Endre utca környékén a későbbiekben megalakult a Kossuth-falva 1879-ben és külön is vált Erzsébetfalvától. Később újra egyesültek és Soroksár és a két telep már más-más gazdasági körülmények között is élt, hiszen Kossuth-falván földművesek éltek, Erzsébetfalván az iparosok és a kereskedők, Soroksáron pedig földműves gazdák. Erzsébetfalva 1895-ben önállósodni akart és ezt meg is szerezte. 1899-ben már felépítették az első közintézményt is, a vágóhidat. 1900-ban már villanyvilágítás is volt a községben. 1907-ben leburkolták a Kossuth Lajos utcát sárga keramittal és felparcelláztak újabb területeket. Ez a rész a Szabó-telep nevet kapta meg. A világháború után 1920 környékén Erzsébetfalva volt a legnépesebb község Magyarországon. 1924. január 1-jével kapta meg a Pesterzsébet elnevezést a terület.

No Comments

Leave a Reply