Hajdúböszörmény

Hajdú-Bihar megye az észak-alföldi régió megyéje. E megyének egyik városa Hajdúböszörmény. A város területi nagyság szerint az ország negyedik legnagyobb települése. A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. A Hajdúság legnagyobb városa. Nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A város a mai napig őrzi a középkori „gyűrűs” településszerkezetet. A jelenlegi Fő tér csak a 19. században alakult ki. Hajdúböszörmény területe 370 négyzetkilométer, lakosságának száma: 31.620 fő, akik 99 százalékban magyarok. A város külterületei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid és Zelemér. Közúton Debrecen, Miskolc és Budapest irányából egyaránt a 35-ös főútvonalról közelíthető meg. Buszközlekedését a Hajdú Volán Zrt biztosítja. Számtalan buszjárat köti össze nemcsak a környező, de az Alföld minden városával. A helyi közlekedés is kifogástalan, messzemenően kielégíti a helyi lakosság igényét. A városnak nagyon sok nevezet épülete, intézménye van. Többek között: a Hajdúsági Múzeum, a Káplár Ház (Káplár Miklós festményeivel), a Bocskai téren a Református templom és a Táncoló hajdúk szobra. Említésre méltó még a városháza épülete, de ezen kívül számtalan látnivaló fogadja a városba látogatókat. Amennyiben a településen szeretne eladó ingatlant vásárolni, számos ok miatt bizonyulhat tökéletes döntésnek. Ugyancsak a kultúra iránt érdeklődők kedvence a Sillye Gábor Művelődési és Közösségi Központ. A Kertész László Könyvtár is nemcsak a régi, de a legújabb gyűjteménnyel is dicsekedhet. A Móricz Zsigmond Színház a város kulturális életének mozgatórugója. Nemcsak a helyi lakosság, de a városkörnyék színházi látogatóinak igényeit is igyekszik kielégíteni. Múzeumai, galériái közül talán a leginkább említése méltó a Hajdúböszörményi Tájházak, a Görög Katolikus Templom, és a Kálvária téri Református Templom Az oktatás területén is megfelelő rangot képvisel a város. A gyermeklétszámhoz mérten nagyon jó az óvodai ellátottság. Hat óvoda működik a városban, mindegyik a legmodernebb felszereléssel. A Napsugár Óvoda azzal is büszkélkedhet, hogy itt valósult meg a városban az integrált óvodai nevelés. A mintegy tíz általános iskola is rendelkezik a mai technika adottságaival, a kor szelleméhez méltóan készíti fel a tanulókat a gimnáziumra és a középiskolára. Hat gimnázium és szakközépiskola szolgálja a továbbtanulókat, (van, amelyik kollégiummal is rendelkezik), hogy méltóan felkészülhessenek a főiskolára. Legrégebbi Gimnázium a városban a Bocskai Gimnázium. A városban a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara jelenti a felsőoktatás megvalósulását. Nemcsak a városi, de a városkörnyékbeli ifjúság is nagy érdeklődést mutat az intézmény iránt. A városi Fürdő és uszoda jelentős a vendéglátás, a szórakozás és az idegenforgalom szempontjából. Első osztályú a szállás, és az étkeztetés. Persze ezen kívül nagyon sok szálláshely van a városban: Hajdú Hotel, Major Panzió, Ella Apartman, Castrum Termál Camping, Veress Vendégház, Tünde Apartmanház, Kocsis Apartman, Vajda Apartman, Polgári vendégház, Wolf Apartman. A Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont és a Széchenyi István Szakközépiskola Kollégiuma is ragyogó, olcsó szálláshelyet biztosít az érdeklődőknek. A városkörnyék lakosság is fel van készülve a magyar és a külföldi vendégek fogadására. Privát panziók tömkelege várja az ide látogatókat! Szíves, magyaros vendéglátásban részesítik őket.

A Böszörmény szó a régi magyar nyelvben mohamedánt és iszlámhívőt is jelentett és a falu a nyírségi izmaeliták központja volt. A tatárjárás idején a falu teljesen kipusztult és csak a 12. és 13. század környékén kezdett újra benépesülni. A debreceni uradalom részeként 1325-ben vásártartási jogot is kapott és 1410-ben mezővárosi rangra emelték. Először Brankovics György, majd a Hunyadiak és végül a Báthori család tulajdonába került a falu a 16. század környékén. Az 1552-es török vész a település fellendülésének véget vetett. A 15. század legutolsó évtizedeiben a település, pásztorkodással, és állattenyésztéssel foglalkozott, innen ered a hajdú kifejezés is a település nevében. A marhakiviteli törvény a 15. század végén válságos helyzetbe sodorta a települést és a lakosok pásztor-katonák lettek. A 16. századtól a hajdú név, már kimondottan a katonafoglalkozást jelezte. A Bocskai-szabadságharc idején a győztes álmosdi csata idején Bocskai 1605. december 12-én nemesi sorba emelte a lakosokat. Ekkor birtokokat is kaptak, melyek között Böszörmény nem található meg. 1609. szeptember 13-án Báthori Gábor erdélyi fejedelem a hajdúkat Böszörménybe telepítette le. A kiváltságokkal együtt járt az is, hogy a lakosoknak kötelességük volt a katonáskodás. A 17. században megalakult a hajdúvárosok szövetsége és létrehozták a Hajdúkerületet, amelynek székhelye immáron Böszörmény lett. A lakosság zömét most már parasztpolgárok alkották. 1876-ban a Hajdúkerületet kibővítették és átalakították Hajdú megyévé majd központjának Debrecent választották. A 19. század második felében már az ipar és a kereskedelem volt a meghatározó. A jómódú hajdúgazdák, törpebirtokosok és földnélküliek is megjelentek. A II. világháború után megindult a szövetkezesítés és 1960-as és 1970-es években ipartelepítést hajtottak végre. Eladó lakások vagy családi ház lehetőségek után érdeklődik? Tekintse meg az ingatlan1.hu széles kínálatát.

No Comments

Leave a Reply