Veszprém

A megyeszékhely és a megye neve egyaránt Veszprém. A településről több száz lakás és eladó családi ház hirdetés közül válogathat honlapunkon. A megye a Dunántúl középső részén helyezkedik el, vizekkel körülvéve. Észak-nyugaton a Rába, nyugaton a Marcal és a Zala folyó, délen – mintegy 78 kilométer hosszan – a Balaton határolja. Az ország közepes nagyságú megyéje. Területe 4.493 négyzetkilométer. Lakóinak száma majdnem 359 ezer fő. A Kisalföld déli részét, a Bakony hegységet és a Balaton-felvidéket foglalja magába. Középső részén a dunántúli középhegység erdős vidéke emelkedik. Éghajlata mérsékelt, a hőmérséklet-ingadozás sokkal kisebb, mint az Alföldön. A megyéhez Veszprémen kívül Pápa, Ajka, Várpalota, Tapolca, Zirc, Sümeg, Berhida, Devecser, Herend, Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfüzfő, Balatonkenese és Badacsonytomaj városai tartoznak. Herend nemcsak országszerte, de világszerte ismert város a herendi porcelánról, aminek múltja, jelene, és remélhetőleg jövője van. A másik jelentős város Ajka. Ez a város 1987-ben elnyerte a Hild-érmet. Ipari parkjában folyamatosan jelennek meg az új befektetők. A megye városai közül említésre méltó még Sümeg, mely a váráról nevezetes. A vár egy kúp alakú mészkőhegy, mintegy 270 méteres magasságban. Az utóbbi években nagyon sokat fordítanak a felújítására, sportlétesítményeket alakítottak ki, rendezvényeket szerveznek, mert egyre nagyobb az érdeklődés a vár iránt a 84-es főút mellett. Az említett balatoni városok nagyon jelentősek az idegenforgalom szempontjából, sokat jelentenek a megye kereskedelmi életében. Veszprém a megye székhelye. A város öt dombra épült, a város magva a Benedek hegyen épült vár. Ez a legmagasabban fekvő megyeszékhely, a tengerszint felett 270 méter. A Séd folyó völgye fölött ível át a 8-as főút Graz felé. Megközelíthető Budapest felől Székesfehérvárig az M-7-es autópályán, utána a 8-as főútvonalon. Szombathely is a 8-as útról érhető el. Területe közel 127 négyzetkilométer, lakosainak száma meghaladja a 64.400 főt. Városrészei közül a legfontosabb a belváros. Itt a találhatók a város legfontosabb nevezetességei. Jelentős még az Egyetemváros, ahol a Nádortelep, az Egry József lakótelep és a Hóvirág lakótelep található. Városrészei még: Gyulafirátót, Veszprémvölgy, Dózsaváros, Kádárta, Jeruzsálemhegy, Bakonyalja (ez az Iparváros), és Csatár. A város gazdaságát erősen fellendítette, hogy a rendszerváltás után tőkeerős vállatok települtek be. A vásárlóerőt tekintve Győr, Székesfehérvár és Budaörs után Veszprém foglalja el a negyedik helyet ebben a minőségben az országban. Közlekedés szempontjából jelentős a Dunántúl életében. Vasúti forgalma az egész Dunántúlt átfedi, összekötve a fővárossal, és szinte az összes megyeszékhellyel. Vasútállomását többször felújították. Most kitűnő állapotban van, a legmodernebb eszközökkel rendelkezik, ami a legújabb technika szerint szolgálja az utas-tájékoztatást. A Bakony egyik legjelentősebb autóbusz-forgalmi központja. Forgalmát a Balaton Volán Zrt. biztosítja, ami átfedi az egész Dunántúlt. A helyi, városi közlekedést is ez a cég oldja meg. A városban és a városkörnyéken 28 vonalon 57 autóbusz közlekedik, szinte óránkénti járat-sűrűséggel. Ez a mostani igényeket teljes mértékbe kielégíti. Érdemes felkeresni, és személyesen látni Veszprémet és környékét!

Veszprém megye és a megyeszékhely neve megegyezik. Mindkettő Veszprém. A Séd völgye felett épült viadukton át vezet a 8-as főúton Graz felé. Budapest felől az M-7-es autópályán a legcélszerűbb megközelíteni, Székesfehérvártól a 8-as főút az elérhetőségi lehetőség. Veszprém a régi papi városból fejlődött iskolavárossá. Jelents kulturális központ, amit a megyei Levéltár, és a Bakonyi Múzeum őriz. Egyetemi város, a „Királynék városa”. A Belváros, az Egyetemváros (Nádorteleppel, az Egry József lakóteleppel és a Hóvirágteleppel) próbálja fenntartani ezt a mottót. Felsőoktatatása is ehhez igazodik. Az első magyar város volt, ahol a felsőoktatás (Káptalani Főiskola) elindult. A Budapesti Műszaki Főiskola Egyetemi Karának idetelepítésével elnyerte az egyetemi rangot. Ez az intézmény most a Pannon Egyetem. Öt kara van (fiológai, társadalomtudomány, gazdaságtudomány, mező-gazdaságtudomány, és informatika). A másik felsőoktatási intézménye az Érseki Hittudományi Főiskola, ami a Papnevelő Intézet utódja. A középiskolák is kielégítik a város és a városkörnyék igényeit. Tizenegy középfokú intézménye, és gimnáziuma van, ezeket az előképzéseket 13 általános iskolája készíti elő, amelyek felszereltsége a mai technikai elvárásoknak megfelel. Hat óvoda, és természetesen az ezt megelőző bölcsődei intézmények is biztosítják a város gyermekeinek felkészítését az iskolai életre. A kulturális élet jelentős részét a Veszprémi Petőfi Színház jelenti. Ebbe beletartozik a Bujtor István és a Latinovics Zoltán játékszín, ami nagy érdeklődés tárgyát képezi városi, sőt megyei, de talán Dunántúli szinten is. A Pannon Várszínház és a Veszprémi Tavaszi Fesztivál, valamint a Tánc Fesztivál is érdeklődésre utal a város, a megye, de talán az egész Közép-Dunántúl területén is. A Kabóca Bábszínházba szívesen viszik gyermekeiket a felnőttel, mert nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is szórakoztató előadások játszódnak le. Múzeumai közül a Laczkó Dezső Múzeum, a Bakonyi Ház, a Vármúzeum, a Gizella Királyné Múzeum, a Vass László Gyűjtemény, valamint Csíkász Galéria, érdemes a megtekintésre. A Veszprémi Ünnep Játékok a város rendezvényei közé tartoznak. Az Utcazene Fesztivál az amatőr előadók rendezvénye, ami nagyon nagy érdeklődőt vonz. Még legalább 10 fesztivál bonyolódik le a városban éves szinten, mert egyre nagyobb az érdeklődés irántuk. Mivel a közelben nincs állatkert, nagy az érdeklődés iránta, távolabbi helyekről is gyakran keresik fel. Veszprém két Tv-adót üzemeltet: a Veszprémi Televíziót és a Veszprém Regina Televíziót. Három rádióállomásából értesülnek az itt és a környezetben élők a helyi, mindennapi eseményekről, nagyon jó vételi lehetőséggel. Két újság jelenik meg a városban: a -Veszprém megyei Napló, és a -Veszprém 7 nap. Ezek a sajtók minden fontos eseményről igyekeznek beszámolni a lakosságnak a napi eseményekről, sőt az országos hírekről, tudnivalókról is. A város gazdaságát fellendítette, hogy a rendszerváltás után tőkeerős vállalatok települtek be. A vásárlőerőt tekintetében így a város a 4. helyre lépett Győr, Székesfehérvár és Budaörs elé. Az infrastruktúra fejlett. A mostani időben a víz-, telefon-, gáz-, és csatornázás valamennyi városrészre kiterjed. Veszprém szívesen várja a turistákat, nyaralni vágyókat, hogy személyesen ismerjék meg gyönyörű környezetét!

A 65 ezer lakosú Veszprém megyei jogú város, amely egyúttal Veszprém megye székhelye, és a tagja a húsz legnépesebb magyarországi városnak.
Veszprém egyetemi város, és gyakran hívják a „Királynék városának” is. A település a Séd patak melletti dombok és völgyek között terül el három kistáj találkozásánál, a Veszprémi-fennsík területén.
Fekvésének is köszönhető, hogy a város a történelem során jelentős társadalmi-gazdasági szerepet töltött be. Budapest felől az M7-s autópályáról közelíthető meg, Győrből a 82-es, Szombathely felől a 8-as, Balatonfüred irányából pedig a 73-as úton.
Ha vonattal szeretnénk Veszprémbe utazni, akkor a Székesfehérvár-Szombathely-vasútvonalat, vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalat választhatjuk. Mivel közel fekszik a Balatonhoz, és számtalan kulturális eseménynek is helyszínt biztosít, a várost gyakran látogatják turisták. Hangulatos utcái és történelmi emlékműi miatt kellemes napokat biztosít nemcsak a rövid időszakra ide látogatóknak, hanem ott élőknek is.
Kedvelt látnivaló veszprémi érsekség főszékesegyháza, a Várkút,a Szentháromság-oszlop, a Gizella-kápolna, a Várkapu, a Tűztorony, az Erzsébet-liget, a Belváros, a különböző kúriák, valamint Művészetek háza.
Veszprém több testvérvárossal rendelkezik Németországban, valamint külkapcsolatokat ápol fenn izraeli, cseh és finn várossal is.
Ha megtekintjük a városban lévő összes eladó ingatlant, akkor elmondhatjuk, hogy Veszprémben kiváló házakat és eladó lakásokat vásárolhatunk magunknak, amik bár picit magasabbak a környéken megszokottnál, mégis ez betudható az előnyös fekvésnek és a város szépségének. Legyen szó családi házról, sorházról, társasházról, panellakásról vagy téglalakásról, az összes ingatlan megtekinthető egy helyen.

Veszprém város Veszprém megye székhelye, a Bakony, a Balaton-felvidék és a Mezőföld találkozásánál terül el. Területe 127 négyzetkilométer, lakosainak száma 64 ezer fő. A város neve valószínűleg a szláv, dimbes-dombos jelentésű bezprem szóból származik. A környék már az Kr. e. V. évezredben lakott volt. A rómaiak a város határában villagazdaságot építettek. A hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült. A veszprémi vár egyes feltételezések szerint már a honfoglalás korában is létezett. Szent István király ezen a vidéken győzte le Koppányt. Veszprém volt az ország első püspöki székhelye. A tatárjárás idején a vár sikeresen ellenállt a mongol seregeknek. A török uralom korában viszont a vidék elnéptelenedett. A XVIII–XIX. században a város kereskedelmi központtá vált, lakossága folyamatosan növekedett. 1870-ban Veszprém rendezett tanácsú várossá vált. 1872-ben kiépült a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonal, ám a megállóhely a várostól több kilométerre helyezkedett el, ami negatív hatással volt a helyi iparra és kereskedelemre. Az 1930-as években azonban újra megindult a fejlődés, a település elnyerte a megyei város rangot. A második világháború pusztításai után az 1950-es években az iparosítás folytatódott. 1990-ben a település megyei jogú várossá vált. Veszprém nevezetességei közé tartozik a Várkút, a Tűztorony, az Erzsébet-liget, a Petőfi Színház, a Szerelem-sziget, a Meggyesi- és a Cseresznyés-kúria vagy a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark. Ha itt keres albérletet, nézze végig oldalunkon a meghirdetett kiadó lakásokat!

No Comments

Leave a Reply